Tervekben gazdag, de megvalósult kulturális intézményekben jóval szegényebb ciklust látszik maga mögött tudni az ország fővárosa. Az újságolvasók által oly jól ismert pontok, mint az óbudai Gázgyár, a Közraktárak vagy éppen a budai Vár szinte változatlan állapotban várják a kormányzati/önkormányzati terminus végét. A Divatcsarnokról ennél többet tudni: elesett. Tanulsággal tehát bőven szolgált ez a négy év.

A megvalósult nagy kulturális beruházások rövidke listáját a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont nyitja - a 2004-ben átadott épületben néhány héten belül az új állandó kiállítás is elkészül -, és az informatikai minisztérium által meglehetősen zűrös körülmények között, de végül látványosan létrehozott Jövő Háza zárja. Nem teljesen világos viszont a jövője annak a Magyar Design Központnak, amelynek megteremtése még a Medgyessy-féle Európa-terv része volt. Bár a volt kormányfő azt ígérte, az alapkövet - vélhetően jelképesen, hiszen az intézmény a volt Erzsébet téri buszpályaudvar modern stílusú épületében kap helyet - a csatlakozással egy időben leteszik, a rekonstrukcióra szóló tervpályázatot csak 2004 novemberében írták ki.

Az épület átalakítása néhány napja kezdődött, a felújítási munkákat március 31-ig kell befejezni. Az átépítés a tervpályázaton nyertes, Golda János és Madzin Attila vezette tervezőcsapat elképzelései szerint zajlik - tudtuk meg Pohárnok Mihálytól, a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaság vezetőjétől. Pohárnok Mihály úgy véli, a felújított épületegyüttes átadását követően néhány hónapon belül a nagyközönség előtt is megnyílhat a formatervezési központ. Reméli, a használatbavételi engedélyt már májusra megkapják.

Ellenkező előjellel ugyan, viszont a napokban végre lezárult az Andrássy úti Divatcsarnok ügye. A Fidesz-kormány által állami tulajdonba vásárolt műemlékre ragyogóbbnál ragyogóbb tervek születtek az elmúlt négy év alatt. Először a Guggenheim múzeum magyarországi kiállítóhelyének szánták, a tervezgetésnek azonban véget vetett szeptember 11. Ezt követően a zenészek és az építészek is kinézték maguknak - az utóbbiaknak különösen azért fájt rá a foguk, mert az Építészeti Múzeum alapítása óta nélkülözi a kiállítóhelyet, viszont az Európa-terv értelmében az ingyenes múzeumok közé tartozik. Bár Hiller István miniszter többször is kijelentette, hogy elkötelezett az épület kulturális célú hasznosítása mellett, végül a zenészek és az építészek is hoppon maradtak. Az állam a Divatcsarnokra pályázat útján keresett vevőt, és meg is találta a 2001-es kérő, az Orco-csoport személyében.

Tapodtat sem mozdult viszont előre a budai Vár, azaz a Szent György téri romépület ügye: a hajdani Honvéd Főparancsnokságon és környékén reprezentatív államtörténeti kiállítást és konferencia-központot alakítottak volna ki, de egy tervpályázatnál tovább nem jutottak. Ennyi sem történt az óbudai Gázgyárban. A műemlék csarnokokban és a körülöttük lévő területen egy lassan évtizedes terv szerint múzeumi negyedet szeretne létrehozni az állam. Itt kapna helyet az ugyancsak kiállítóhely nélkül vegetáló Országos Műszaki Múzeum, több ipari szakmúzeum, sőt egyes elképzelések szerint még a Néprajzi Múzeum is. Mindez azonban nem több szándéknál, hiszen - bár a főváros e célra kész ingyen átadni a területet az államnak - a beruházás minimálisan 30-40 milliárdos költsége eddig az alapkőletételtől is elrettentette a döntéshozókat.

Vélhetően szintén a szükséges összeg nagysága tartja vissza az államot attól, hogy döntsön a Millenáris melletti terület sorsáról. A Millenáris 2-ként említett gyárcsarnokok szennyezett és rendezetlen tulajdonú földdarabon állnak; némelyikük azonban már műemlék. Hasonló a helyzet a pesti Közraktárakkal is. Bár a főváros aspirációja az Európa kulturális fővárosa címre az elmúlt évben valamelyest felkavarta az épületek körüli állóvizet, e pillanatban senki sem gondolja komolyan, hogy 2020 előtt nyüzsgő és fiatalos kulturális bázissá válhatna a hajdani ipartelep. Ha lehet, ennél is bizonytalanabb a Várkert Bazár sorsa. Annyi biztos, hogy az állam talált egy befektetőt, aki üzleti célú hasznosítás fejében felújítaná a műemléket - ahogy az is, hogy jelentős erők mozdultak meg az állami szerepvállalás és a "méltó" funkció érdekében.

Úgy tudni, részben kulturális szerep jut majd a Rumbach Sebestyén utcai műemlék zsinagógának is, amelyben korábban sokan a holokausztmúzeumot szerették volna megvalósítani. Az épületet tavaly visszakapta a Mazsihisz. Hasznosítására ötletpályázatot írtak ki.