Ha mind a négy reaktora maximális kapacitással működik, akkor a paksi atomerőmű teljesítménye 1860 megawatt. Paks a hazai elektromosenergia-igény negyven százalékát fedezi, egészen 2012-ig. Ha nincs hosszabbítás, az egyes blokk 2012-ben áll le, majd 2017-ig sorban a többi. A zöldek szerint nincs szükség a blokkok élettartamának meghosszabbítására, más megoldás kell - elsősorban a megújuló energiák révén. A biomassza, a szélenergia, a geotermikus, illetve a napenergia és a vízi energia jöhet szóba.

A Magyar Energia Hivatal szerint 2004-ben jelentősen nőtt a megújuló források villamos energetikai hasznosítása. Az országban az összes felhasználás 2,2 százalékát tette ki a megújulókból termelt villamos energia, ez háromszorosa az előző évinek. A legnagyobb növekedés a biomassza hasznosítása terén következett be: az csaknem tízszerese volt az előző évinek. (Biomasszának nevezzük a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat: a fát, a nádat, az energiafüvet, a növényi hulladékot, az állati termékeket.)

Magyarországon évente 110 millió tonna biomassza képződik, ennek energiapotenciálja 1185 petajoule. Ez több mint az ország energiaszükséglete, amely évi 1040 petajoule. Közvetlen energiaforrásként legalább 40 millió tonna biomasszát lehetne felhasználni, ami a hazai energiaigény harmadát fedezné, ám ennek az energiaforrásnak a felhasználási aránya elenyésző. A kilencmilliárdba került 50 megawattos pécsi biomasszakazánban évente 350 ezer tonna fát égetnek, vagyis a pécsi létesítményből 38 darabot kellene építeni Paks kiváltásához.

A szélenergia is környezetbarát, ha eltekintünk a tájképi rombolástól. A szélkerekek éves átlagos kihasználása 16-25 százalék körüli. A fő gond az, hogy ezeknél az erőműveknél csak nagyon kis pontossággal lehet megjósolni, hogy az elkövetkező hetekben, napokban mennyi áramot termelnek majd. Ha például a paksi atomerőművet szeretnénk szélkerekekkel helyettesíteni, akkor Magyarország teljes területén tízezer, a Fejér megyei Kulcson működőhöz hasonló teljesítményű szélkereket kellene felállítani. Hazánkban ma tizenöt szélkerék működik, a beépített teljes kapacitás 17,47 megawatt - további 1700 megawattnyi beruházás vár elbírálásra. Az egy megawattnyi kapacitású szélkerekek ára átlagosan 250 millió forint körül van.

Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke lapunknak elmondta, az ország széltérképe elkészült, így tudható, hova lehet szélerőművet építeni. Kizárólag Győr-Sopron-Moson megyében 7 ezer megawatt szélkerék-kapacitás létesülhet. Követendő példaként Burgenlandot említette, ahol az energiaszükséglet hatvan százalékát szélerőművek állítják elő. Az osztrákoknál azonban megfelelő tartalékkapacitás is van arra az esetre, ha nem fúj a szél. A hazai tapasztalatok szerint egy hazai szélkerék évente 2100-2200 órán át működik maximális kapacitással. Tóth Péter szerint 2007 végére a hazai szélkerekek összteljesítménye eléri a 300 megawattot.

A geotermikus energia szempontjából hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik. Az országban sok helyen vannak melegvíz-források, amelyek hőjét hasznosítani lehet. A hozzáférhető hő azonban viszonylag alacsony hőmérsékletű, miközben a hatékony áramtermeléshez nagy nyomású és magas hőmérsékletű gőzre van szükség. Emiatt a geotermikus energiából áram előállítása csak speciális esetekben képzelhető el. A vízi energia sem jöhet szóba: politikai okok miatt nálunk nem épülhet ugyanis vízi erőmű.