Kuba állt a Kennedy-gyilkosság mögött?
A "havannai szál" eddig is előkelő helyen szerepelt a Kennedy-gyilkosággal kapcsolatos összeesküvési elméletek listáján, csak bizonyítékot nem találtak rá. Az amerikai közvélemény kétharmada ma sem hisz a Warren-bizottság által propagált "magányos merénylő" teóriájában, vannak, akik a CIA-t sejtik, mások a szabadkőműveseket, a maffiát, a merészebb fantáziával megáldottak egyenesen a földönkívülieket sejtik a merénylet mögött.
Huismann ennél hihetőbb változattal hozakodik elő és - ami mindenképpen újdonság - ehhez tanúkat is felvonultat. A baloldali filmesnek tartott újságíró néhány éve Fidel Castro német szeretőjéről, Marita Lorenzről készített dokumentumfilmet, ekkor találkozott véletlenül James Hosty egykori FBI-ügynökkel. Hosty részt vett Oswald egyik első kihallgatásán, a férfi szerinte összefogottan és gúnyosan válaszolgatott a kérdésekre, csupán egyetlen alkalommal jött zavarba: amikor két hónappal korábbi mexikói útjáról kérdezték.
A nyomozók akkor utánanéztek és kiderítették, hogy Oswald felkereste a mexikóvárosi kubai nagykövetséget, de ott őrültnek tartották, és nem vették komolyan. A vizsgálódó FBI-ügynököt három nap (!) múltán Hoover FBI-igazgató személyesen rendelte vissza Washingtonba, mintha attól tartott volna: még valami fontos nyomra bukkan. A Kennedy-gyilkosság megszállott kutatói közül többen sejtették: kellő kitartással sok kérdésre választ találhatnának Mexikóban. (Ennek ellenére a legtöbb amerikai szakértőnek nem ért meg egy utazást a szomszédos ország.)
Huismann viszont megtette, találkozott egy egykori mexikói diákvezérrel és fokozatosan rekonstruálta, hogy mi is történt Oswald 1963 szeptemberi útján. A hároméves szovjetunióbeli tartózkodásról visszatért, magát kommunistának valló egykori amerikai tengerészgyalogosra a KGB hívta fel a kubai titkosszolgálat figyelmét, egy egykori kubai hírszerző, Oscar Marino pedig névvel-arccal megerősítette: tényleg ők bérelték fel Oswaldot arra, hogy gyilkolja meg az amerikai elnököt. "Tele volt gyűlölettel, a merénylet ötlete is tőle származott, mi csak felhasználtuk saját céljainkra" - állítja Marino, de azt nem állítja, hogy Castro személyesen adott volna parancsot Kennedy meggyilkolására. Fidel Castro indítéka első látásra világosnak tűnik: bosszút állni egyrészt a disznó-öböli akcióért, másrészt megakadályozni, hogy a Kennedy testvérek gyorsabbak legyenek, és ők tegyék el előbb láb alól a kubai Máximo Lídert. Ezt az elméletet támasztja alá Rolando Cubela, Castro korábbi harcostársa is, akit az amerikaiak bíztak meg egykori főnöke kiiktatásával. Cubela ma nyugdíjas sebészként tengeti életét Madridban, és úgy emlékszik, mintha Castro mindig egy lépéssel előttük járt volna, mintha tudta volna, milyen akciókat terveznek ellene. Nem meglepő, hogy a merénylettel is megelőzte Kennedyt.
A Castro-teória hihetőnek tűnik, csak az időzítéssel van némi gond. Az amerikai National Security Archive dokumentumai szerint Washington tervei Castro likvidálására ekkor már nem voltak érvényben. Tizenhét nappal a dallasi merénylet előtt Kennedy nemzetbiztonsági tanácsadójával arról beszélt, hogy ideje lenne normalizálni a két ország közti kapcsolatokat. Castro itt is "beelőzött", az ABC-nek nyilatkozva már 1963 májusában tárgyalási készséget fejezte ki, sőt állítólag még egy amerikai ENSZ-diplomatát is kinézett a közvetítésre - írja a Spiegel Online. Nem úgy néz ki, mintha kölcsönösen egymás likvidálására készültek volna. Alexander Haig veterán amerikai politikus szerint Lyndon B. Johnson, Kennedy utóda meg volt győződve róla, hogy Kuba állt a merénylet mögött, de félt egy jobboldali-republikánus fordulattól és a demokraták bukásától (nem beszélve egy atomháborús konfrontációtól Washington és Moszkva között), így maga is siettette a vizsgálat lezárását. "Szerencsére" Oswald sem tudott beszélni, mert őt még a tárgyalás előtt lelőtte Jack Ruby, a maffiakapcsolatokkal vádolt dallasi sztriptízbár-tulajdonos.
Berlin, 2006. január
