Szabad a gazda!
Amikor a kormány 2005. augusztus 31-én megtárgyalta a törvényjavaslatot, a kormányszóvivő ugyan tájékoztatta a sajtót az eseményről, de az újságírók éppen az ún. "kémüggyel" (ki emlékszik rá?) és a miniszterelnökök vagyonát vizsgáló bizottságokkal voltak elfoglalva, ez a téma cseppet sem keltette fel érdeklődésüket. Hiába keresünk információkat a Belügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal vagy bármely lakásügyi civil szervezet honlapján az előzményekről, az egyeztetésekről vagy akárcsak a fölmerülő szempontokról. Pedig lenne miről tájékoztatni az érintett polgárokat!
Igaz, az érintett polgárok - a bérlakásban élők - száma radikálisan lecsökkent a rendszerváltás óta (egymillió háztartásról kevesebb mint 300 ezerre), de az ő kiszolgáltatottságuk mit sem csökkent, sőt. Az új lakástörvény pedig megrázó változásokat tartogat a számukra. Háromféle önkormányzati bérlakás lesz a jövőben: a szociális, a költségelven és a piaci alapon bérbe adott lakás. Az önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk arról, hogy kiket, milyen feltételekkel tekintenek lakbértámogatásra szorulóknak, s ők mekkora összegű lakbértámogatást kaphatnak. Az ilyen helyzetben lévőknek bérbe adott önkormányzati lakásokat tekintik a jövőben "szociális helyzet alapján bérbe adott" lakásoknak. Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, azok a jövőben költségelven vagy piaci elven alapuló lakbért fognak fizetni. A költségelvű lakbérnek - a törvény szerint - fedeznie kell a bérbeadó minden költségét, nemcsak a lakás, hanem az épület vonatkozásában is, a piaci alapon bérbe adott lakások bérének pedig - szintén a törvény előírása szerint - ezen túl még nyereséget is kell hoznia.
Számos elméleti és nagyon is gyakorlati kérdés vethető fel e lényeges, ámbár igen elnagyoltan szabályozott változtatással kapcsolatban. Ha a szociálisan rászorulók lakbértámogatást kapnának (ma jó részük nem kap), akkor azoknak a lakásoknak a bére a többitől miért legyen különböző (a törvényből nem derül ki, hogy magasabb, vagy alacsonyabb)? A lakbér is, a bérbeadás is és a támogatás is "szociális" lesz? (Ha lesz ilyen.) A költségelven bérbe adott lakások esetében lakásonként fogják az önkormányzatok a ráfordításokat nyomon követni? Feltehetően átlagolniuk kell a kiadásaikat (a törvénytől eltérően), hozzászámítva az épületre fordítandókat is. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt felújítások pótlásának költségeit is be kell építeniük a lakbérekbe, így kell megalkotniuk rendeleteiket. A piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások kapcsán felvethető: természetes dolog-e, hogy e köztestületek az adófizetők pénzéből vállalkozásba kezdjenek a lakáspiacon, a törvényben előírt nyereségesség közelebbi meghatározása nélkül.
Nem tartalmazza a törvény sem a nyereség, sem a beszámítható költségek, sem a különböző fajta lakbérek, sem az újonnan bevezetett óvadék (letét) mértékének és meghatározásának további szabályait. Azt sem (továbbra sem), hogy évente hányszor lehet lakbért emelni. A lakbértámogatást továbbra sem vonták össze az ún. szociális törvényben szabályozott lakásfenntartási támogatással (mely részben szintén a lakbérekhez nyújt támogatást). De leginkább az nem derül ki, hogy a ma önkormányzati bérlakásban lakók "milyen alapon bérbe adott" lakásban találják magukat egy-két hónap múlva. Az 1994 előtti bérleti szerződéssel rendelkező, jelenleg nyugdíjas bérlők lakbére nem változhat piacira - a többieké igen.
Az önkormányzati bérlakásban lakók kiszolgáltatottságát az is továbbnöveli, hogy - szemben az eddigi szabályokkal - a jövőben - cserelakás biztosításával - bármikor felmondhat nekik az önkormányzat. Ahogy az indoklásban szerepel: "A tervezet - a szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakások kivételével - megnyitja a lehetőséget arra, hogy az önkormányzat és az állami szerv a cserelakásos felmondás jogával bármikor, indokolás nélkül élhessen. Ennek megfelelően a jövőben az önkormányzatnak is módja lesz arra, hogy ha a lakásra vagy az épületre a benne lévő lakásokkal együtt bármilyen (például helyi lakás- vagy más városgazdálkodási) érdekből szüksége van, akkor a költségelven vagy a piaci alapon bérbe adott lakások bérlőit - megfelelő cserelakás egyidejű felajánlásával - a lakásokból kimozdítsa. Ilyen "átgondolt" jogszabályi környezet kialakítása után majd csodálkozhatunk, hogy miért is nem szeretnének bérlők lenni az emberek hazánkban, vagy miért nem akarják szociális alapon bérbe adni még meglévő lakásaikat sem az önkormányzatok.
A legelesettebbeket valószínűleg nem vigasztalja, hogy a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az önkormányzatok (ismét) lakásigénylési névjegyzéket állítsanak fel a szociális helyzet alapján lakhatásra várakozókról (ezt egyébként eddig sem tiltotta semmi, mintegy másfél száz település eddig is használta ezt a nyilvántartási formát). Viszont a még meglévő szükséglakásokat - csak Budapesten 30 ezer ilyen "lakás" van még - a jövőben lakás céljára újra bérbe adni nem szabad majd. Mi is fog történni azokkal, akiknek lejár határozott idejű bérleti szerződésük a szükséglakásokban? Aki pedig jogcím nélkül lakik a lakásban (például azért, mert nem kapott támogatást, s nem fizette a lakbért, ezért fölmondtak neki - ilyen család is több ezer él csak a fővárosban), azoknál az önkormányzatnak a továbbiakban nem kell fél évet várnia a lakbér többszörösét kitevő ún. használati díj kiszabására, ezt megtehetik két hónap után is. (Azt pedig továbbra sem szabályozták, hogy ilyenkor a lakbér hányszorosára rúghat a használati díj). De egyébként is lerövidül ez a bizonytalansággal teli időszak: a jövőben az ilyen jogcím nélküli lakók kihelyezésére is az ún. "önkényes lakásfoglalókra" érvényes szigorúbb szabályok vonatkoznak majd. A "lex Juharos"-ként elhíresült - a bíróságot elkerülő - rapid eljárási szabályok "természetesen" hatályban maradtak.
Nos, 2006. március 31-én mindez hatályba lép. Azért "csak" akkor, mert addig az önkormányzatoknak meg kell alkotniuk s ugyanazon nappal hatályba is kell léptetniük merőben új lakásrendeleteiket. Az biztos, hogy ez nem lesz könnyű és egyszerű folyamat. Abban is biztosak lehetünk, hogy a lakbértámogatásra jogosultság feltételeit jó szorosra fogják majd az önkormányzatok, vagyis viszonylag szűk körre terjednek majd ki a "szociális alapon" megállapított lakbérek, viszont talán a piaci lakbérrel is csínján bánnak majd. A többség költségelven megállapított lakbért várhat, mely sokuknál - a helyiségbérleti díjak beszámíthatóságának kiesése miatt - közel kétszeresét jelentheti a jelenleginek. Erről vagy áprilisban kapják meg a lakók az értesítést, vagy - ha csúszik a rendeletalkotás - az októberi önkormányzati választások előtt...
Most még elgondolkodhatnának a "körültekintő" törvényalkotók, nem lenne-e szerencsésebb a törvény hatálybalépését mielőbb 2007. március 31-re módosítani, s addig egy jóval szélesebb körű és átgondoltabb egyeztetést követően korrigálni a novemberben elfogadott törvényt.
A szerző szociálpolitikus
