Nagyon óvatos jüanreform
Kis lépés a nagy ázsiai országban: miután a múlt év végén Kína hatodával felfelé módosította a bruttó nemzeti termékét (GDP) s a világ negyedik-ötödik legnagyobb gazdaságává vált, tegnap megkezdte működését a bankközi devizapiac. A kínai jegybank a Reuters szerint tizenhárom nagy pénzintézetnek adott engedélyt arra, hogy az árfolyam-alakításban részt vegyenek. Köztük a négy legnagyobb, állami kézben lévő kínai bank, de olyan külföldiek is, mint a Citibank, a HSBC, a Bank of Montreal és a Standard Chartered.
Az első napon a dollár 8,0675 jüant is ért a kereskedés során, a júliusi felértékelés, az akkori 8,11-es árfolyam óta legerősebb pozícióját érte el. A napi középárfolyam azonban megegyezett a december végi zárás értékével, vagyis érdemi változás nem történt. Az amerikai és európai kormányok követelésére Kína még júliusban 2,1 százalékkal felértékelte a valutáját. A legnagyobb kereskedelmi partnerek már régóta kifogásolták, hogy az ázsiai ország mesterségesen alulértékelten tartja a pénzét, ezzel ösztönzi exportját és korlátozza importját - óriási kereskedelmi többletet halmozva fel. Csupán az Egyesült Államokkal szemben kétszázmilliárd dollárnyi többletet szedhetett össze tavaly, igaz, ennek az összegnek egy részét amerikai államkötvényekbe fektette, s ezzel hozzájárult az alacsony USA-kamat fennmaradásához, valamint az amerikai dollár gyengülésének feltartóztatásához, miközben Washingtonban hatalmasra duzzadt a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya.
Míg azonban a kínai központi bank nagyobb szerepet szán a kereskedelmi pénzintézeteknek az árfolyam megállapításában, rögvest jelezte is, hogy nem engedi szabadon a valutát, s nem törekszik a jüan érdemi erősítésére. Egyes megfigyelők arra számítanak, hogy az idén négy százalékkal értékelődhet fel a jüan. Tavaly, a 2,1 százalékos felértékelést követően a szűk fél év alatt további félszázalékos erősödést regisztráltak. A jegybank pedig a napi középárfolyamhoz képest továbbra is 0,3 százalékos mozgási sávot engedélyez a dollárral, s háromszázalékost más nagyobb valutákkal, például az euróval szemben.
- Ez egy további lépés a valutapiac megteremtésére - mondta a Bloombergnek Tony Norfield, a szintén kínai engedélyt szerző holland ABN Amro londoni stratégája. A fokozatosság elvét emelte ki a Standard Chartered egyik szakértője, Mariosz Marateftisz is, aki úgy véli, hogy az új intézkedésnek semmilyen hatása sem lesz a árfolyamra, egyelőre. Az elemzők úgy vélik, hogy ha Kína szeretné enyhíteni a reá nehezedő politikai nyomást, akkor jóval erőteljesebben kellene felértékelnie a jüant.
Jelképesnek ítéli a bankközi piac létrehozását Losoncz Miklós, a GKI kutatásvezetője is, emlékeztetve arra, hogy Snow amerikai pénzügyminiszter legutóbbi pekingi látogatásán szorgalmazta a változások megindítását. Ugyanakkor az árfolyam elengedése kockázatos lépés lenne, hiszen a kínai bankrendszerben igen nagy a kétes követelések aránya. A fejletlen pénzügyi rendszerre, tőzsdékre hívta fel a figyelmet Mészáros Klára, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa is, aki úgy véli, hogy miközben mind az Egyesült Államok, mind Kína a gazdasági stabilitásban érdekelt, sajátos játszmát folytat a kölcsönös engedmények eléréséért. A valutareform is ennek része, s ezért nagy változások, drámai világgazdasági hatások sem várhatók.
A fölértékelődés mértéke olyan kicsi, hogy önmagában aligha járul hozzá a kereskedelmi többletek és hiányok apasztásához, vagy a nemzetközi munkamegosztás trendjeinek módosulásához. Pusztán ettől nem fog Kína többet fogyasztani, és kevesebbet megtakarítani. De a parányi reform átláthatóbbá teszi a kínai gazdaságot, s ez mindenképpen hozadék a világgazdaság számára.
