A Népszabadság értesülése szerint december 8-án a Budai Központi Kerületi Bíróság "fontosabb ügyben intézkedésre jogosult hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés" gyanújával előzetes letartóztatásba helyezte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyik háttérintézménye, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyik volt munkatársát. A gyanúsított állítólag szeptember óta nem dolgozik a hivatalban, de a gyanú szerint az elmúlt öt évben tíz- és harmincezer forint közötti összegekért, valamint kisebb-nagyobb értékű ajándéktárgyakért adott ki kontingentált munkavállaláshoz szükséges igazolásokat vállalkozásoknak. Forrásaink nem kívántak részleteket elárulni arról, hogy a gyanúsított - aki állítólag egy évek óta a hivatalban dolgozó hölgy - valótlan tartalmú igazolásokat állított-e ki kenőpénz fejében, vagy "csak" az ügyintézés gyorsításáért fogadott el törvénytelen juttatásokat.

A német sajtó már tavaly decemberben megszellőztette, hogy "Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyében magyar kormányhivatalnokokat vesztegettek meg".

A szóban forgó gazdasági bűnügy - amelynek keretében 1500 magyar munkást csempésztek olcsó munkaerőként Németországba, majd illegálisan foglalkoztatták őket a hús- és a fémfeldolgozó iparban - a 2004. április 27-én megindított SoKo-Pannonia és az egy évvel későbbi SoKo-Pannonia-akciók alapja. Ezekben több mint ötven magyar cég ellen indítottak eljárást a német hatóságok azzal a váddal, hogy nem feleltek meg a munkavállalók kiküldetéses foglalkoztatásáról 1989-ben megkötött államközi egyezménynek. A vád szerint a munkásokat kiküldő cégek Magyarországon nincsenek bejegyezve, vagy ha mégis, semmiféle gazdasági tevékenységet nem folytatnak, csak munkaerő-közvetítést végeznek, s alkalmazottaik Németországban semmiféle biztosítással nem rendelkeznek. E vádakat az érintett cégek és - kissé megkésve ugyan, de - a kormányszervek is cáfolták. Németországban az elmúlt két évben meggyanúsított cégvezetők közül többekkel szemben időközben megszüntették az eljárást, korábban zárolt bankszámláikat felszabadították, lefoglalt értékeiket pedig visszaadták.

Az akció keretében a SoKo-kommandók jogsegélyegyezmény keretében Magyarországon is nyomoztak. A Legfőbb Ügyészség utasítására a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak közreműködésével a Németországban eljárás alá vont cégek többségénél házkutatást tartottak, számítógépeiket és irataikat lefoglalták. Információink szerint a német jogsegély teljesítésére elrendelt magyarországi nyomozás eredményeként derült fény a GKM háttérintézményében vélelmezett korrupcióra is. Az ügyben még az NNI kezdte meg a nyomozást, az iratok azonban ma már a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban (KÜNYH) vannak.

December közepén, amikor német sajtóhírekre hivatkozva az érintett hatóságoknál érdeklődtünk, egybehangzóan tagadták, hogy Magyarországon korrupció gyanújával eljárás folyna a németországi SoKo-ügyekkel összefüggésben. Érdeklődésünkre az ügyészség ma már az eljárás és egy gyanúsított letartóztatásának tényét megerősítette ugyan, de nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulták el, hogy vannak-e további gyanúsítottak. Azt az értesülésünket sem erősítették meg, hogy a több cégvezető is idézést kapott azok közül, akik a letartóztatott ügyintéző ügyfelei voltak.

Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák magyar kárvallottjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője a Népszabadság munkatársától értesült az engedélyezési hivatal munkatársának letartóztatásáról. Azt mondta: aki törvénytelen eszközökkel szerzett kontingest cége számára, viselnie kell annak következményeit. A Németországban törvényesen, az államköri egyezményben foglaltaknak megfelelően működő cégek azonban továbbra is joggal várják a magyar kormány segítségét jogaik érvényesítésében és érdekeik védelmében.

A GKM háttérintézményében érdeklődésünkre azt mondták: nem tudnak arról, hogy volt munkatársukat korrupció gyanújával letartóztatták.