Néhány hete még úgy tűnt: a törvény hiába ad lehetőséget január elsejétől nyugdíj-előtakarékossági számla nyitására, egyetlen bank sem lesz, amely elindítja az új évtől ezt a - negyedik nyugdíjpillérként emlegetett - szolgáltatását. Az új megtakarítási lehetőség ugyanis a hitelintézeteknek igen szerény hasznot ígér. A HVB Bank azonban nem hagyta cserben saját alkalmazottját, Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnököt, aki a részvénypiac élénkítése érdekében a negyedik nyugdíjpillér ötletét "átlobbizta" a törvényhozáson. A hitelintézet tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: január másodikától mind az 52 fiókjában lehetőséget ad nyugdíj-előtakarékossági számla nyitására, évi 2000 forint, plusz a számlán lévő összeg 0,1 százalékának megfelelő díj ellenében. (A törvény - és a HVB árlistája - szerint a számla költsége a rajta lévő megtakarítás egy százalékát nem haladhatja meg.)

A bank nemcsak a számla nyitására ad lehetőséget, de tanácsadással is segíti a szolgáltatás iránt érdeklődőket. Modellportfóliókat dolgoztak ki a különböző életkorú, illetve jövedelmi helyzetű ügyfelek számára, példaként a befektetések megosztására.

Az új számla egy normál értékpapírszámlához hasonló, amelyre tetszőleges időben és összegben pénzt lehet utalni, a számlán lévő pénzt pedig le lehet kötni, illetve be lehet fektetni állampapírba, jelzáloglevélbe, valamely befektetési alapba vagy akár részvényekbe. A törvény szerint az első vásárlás minden esetben jutalékmentes, az egy évben befizetett összegnek pedig a 30 százaléka, de maximum százezer forint levonható az adóból, pontosan ugyanúgy, ahogy a harmadik nyugdíjpillérként számon tartott önkéntes nyugdíjpénztárak esetében. Az adókedvezmény ráadásul külön-külön jár mindkét megtakarítási formára - mindkét esetben valamivel több mint 330 ezer forint az az éves befizetés, amellyel kimeríthető a százezres támogatási plafon. (A pénzt már nem a takarékoskodó kapja vissza az APEH-től, azt ez esetekben a nyugdíjpénztári vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalja a hivatal.) A harmadik és negyedik nyugdíjpillérbe így összesen majd 670 ezer forintot lehet félretenni egy évben úgy, hogy arra az állam megfizesse a 30 százalékos kedvezményt. Ez azt is jelenti, hogy az éves befizetés hozama "alapból" harminc százalék, ha a befektetés piaci hozamát nullának vesszük. (A számlán lévő befektetés mentesül emellett a 2007-től esedékes árfolyamnyereség-adó terhe alól is.)

A HVB Bank szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a kockázatosabbnak tartott részvénybefektetések esetében is az idő a legfontosabb tényező: minél tovább tartja valaki a pénzét egy értékpapírban, annál biztosabb, hogy jó hozamot ér el, tehát minél hosszabb a futamidő, annál kisebb a befektető kockázata. Az esetleges - jellemzően átmeneti - veszteségeket pedig pótolhatja a jelentős állami támogatás.

Az új konstrukció tehát - mondják - jó lehetőség azoknak, akik gondoskodni szeretnének nyugdíjas éveikről.

A nyugdíj-előtakarékossági számla előnye a nyugdíjpénztárakkal szemben, hogy itt mindenki maga dönthet arról, mibe fekteti a pénzét, kisebb a költség, és átláthatóbb a konstrukció. A HVB Banknál ezért abban bíznak, hogy több ezer új ügyfelet nyerhetnek az új szolgáltatással, különösen, hogy rajtuk kívül eddig egyetlen hitelintézet sem vágott bele a negyedik pillérbe - az új szolgáltatást a "legeltökéltebbek" is csak január végére, illetve valamikor az első negyedévre ígérik.