"Csak Isten irgalma menthet meg minket"
A nándorfehérvári diadal 550. és az ötvenhatos forradalom és szabadságharc 50. évfordulójához kötődve imaévet hirdetett a katolikus püspöki kar. Az ezt meghirdető körlevél megfogalmazása szerint "Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata." A kulcsszavak közé sorolható még: bizalmatlanság, reménytelenség, csüggedés, keserűség, félelem. A püspöki kar célja a nemzet lelki megújítása, ennek érdekében imádkozásra kéri a híveket.
A karakteres szöveg karakteres véleményeket szült. Az alternatív Nobel-díjas Bíró András egyetért azzal, hogy kritikusan kell elemezni a mai magyar társadalomban uralkodó állapotokat, de úgy véli, a püspöki kar túlzásokba esett: a valóságosnál drámaibbnak, szinte már apokaliptikusnak festette le a helyzetet. A szöveg azt a látszatot erősíti - mondta -, hogy a magyarságon valamiféle ősi átok ül, és a kivezető utat egyedül a katolikus egyház képes megmutatni. Erősen kétlem, hogy ez így lenne - állapította meg Bíró András.
Hozzátette: a maga részéről nem igényli, hogy egy olyan hierarchikus képződmény, mint az egyház, tudatfejlesztésben részesítse. Sajnálatos, hogy a felhívás - Bíró András szerint - abban a magabiztos, tévedhetetlen és kirekesztő hangnemben íródott, amelyet a magyarországi jobboldal is előszeretettel használ. Ez elnyomja a mások iránt érzett szeretetet, a szolidaritást.
Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana katolikus értelmiségi egyesület elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a püspöki kar nyilvánvalóan spirituális felhívást intézett híveihez. Jól mutatja ezt a felsorolás, amely a körlevél végén olvasható, hogy kiket is céloz meg az engesztelő imaév. Mindazonáltal olyan szavakkal nyit a körlevél ("nemzetünk nagyon nagy bajban van"), amelyeket lehetne aktuálisan, politikailag is értelmezni. Maga a szöveg azonban erre nem ad semmi alapot - jegyezte meg Horányi Özséb.
A köztársasági elnök - folytatta - tavaly augusztusi megválasztásakor hangoztatta: tizenöt éve azt mondtuk, emeljük föl a fejünket, most pedig azt is mondanunk kell, emeljük föl a szívünket is. Horányi Özséb szerint az államfő szavai arra utaltak, hogy a rendszerváltást követően egyelőre még nem történt meg az a szellemi-lelki megújulás, amire az országnak legalább annyira szüksége van, mint a szabadságra és a jogállamra. S hogy ez elmaradt: nagy baj.
Herczog Mária szociológus fontosnak tartaná, hogy a politikai kommunikáció, a közbeszéd és az emberek mindennapi kapcsolatai tisztává, őszintévé váljanak. Létezik egy nyelvtani szabály: másként mondjuk, másként írjuk. Ez a szabály mintha a Kádár-korszak egészére érvényes lett volna, de ebben a tekintetben az elmúlt tizenöt év sem hozott változást. Csalódást jelentett az is, hogy a csodálattal figyelt nyugati demokráciákról kiderült, meglehetősen távol vannak a tökéletestől.
Ideje lenne, ha végre lezárulna az eredeti tőkefelhalmozás egyáltalán nem gusztusos időszaka, és születne egy olyan társadalmi szerződés, amely az együttműködésre, az egyeztetésre helyezi a hangsúlyt - jelentette ki a szociológus. Nem vitatja, hogy tisztességesek a katolikus püspöki kar szándékai, ám számára kérdés, hogy az egyház, amely eddig maga sem volt képes megújulni, mennyiben tud hozzájárulni a nemzet lelki megújulásához. Herczog Mária szerint a körlevél több kitétele nem segíti elő a párbeszédet, így például az a mondat sem, hogy "könyörülj meg Szűz Mária országán, hiszen az ateizmus miatt sokan nem tudják, mit cselekszenek".
