Comandante Marcos motorra száll
A kampány újévi időpontja aligha véletlen: 12 éve ezen a napon hallattak magukról először a zapatisták, megostromolva akkor több chiapasi település, köztük éppen San Cristóbal de las Casas rendőrségét és katonai laktanyáját. A naiv és reménytelen kísérlet, amelyet a gerillák azzal indokoltak, hogy az őslakos indiánok jogaiért lépnek fel, hatalmas nemzetközi médiafigyelmet keltett. A katonai túlerővel szemben a zapatisták az őserdőbe szorultak vissza, ám végül - gyakorlati tűzszünet eredményeként - a mozgalom fennmaradhatott, sőt a helyi indiánok önigazgatást harcolhattak ki maguknak egy viszonylag szűk körzetben.
Miként az időzítés, úgy a "Sombraluz"-ra keresztelt fekete motor is szimbolikus, nyilvánvalóan sorsközösség vállalása a legendás forradalmárral, Ernesto Che Guevarával, aki még orvostanhallgatóként 1952-ben utazta be Dél-Amerikát barátjával egy 500 köbcentis Nortonon.
Marcos parancsnok terve szerint a körutat csak június végén fejezi be, egy héttel a 100 millió lakosú latin-amerikai országban július 2-án esedékes elnökválasztást megelőzően. Marcos maga nem jelölt, ám mint nyilatkozza, az utazással célja egy pártkötődéstől független széles baloldali front létrehozása "a politikai párbeszéd révén". Egyúttal a lakosságnak majd 30 százalékát kitevő indiánok tarthatatlan helyzetére is kívánja felhívni a figyelmet, mert - mint mondja - az elnökválasztás hivatalos jelöltjeitől ezúttal sem számíthat segítségre. A "másik kampány" tehát párhuzamosan fut majd a politikai pártok jelöltjeinek vetélkedésével.
Elhangzott már az első bírálat is Marcos kampánykörutjáról, a júliusi elnökválasztás baloldali jelöltjétől. Az antikapitalista harcot hirdető Marcos az utóbbi hetekben ugyanis legélesebben éppen Andrés Manuel López Obradort, Mexikóváros volt kormányzóját, a Demokratikus Forradalom Pártjának (PRD) jelöltjét támadta, elvitatva tőle a baloldal vezetőjének címét. Furcsa helyzet, mert a közvélemény-kutatások szerint egyelőre López Obrador a fő esélyes, s ha ez nem változik júliusig, akkor Mexikó történetében első ízben futna be baloldali párt elnöke, folytatva a Latin-Amerikában érvényesülő tendenciát. Mexikót 71 éven át az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) irányította, majd 2000-ben a középjobb polgári, vállalkozói Nemzeti Akció Párt (PAN) képviseletében Vicente Fox diadalmaskodott, akinek az idén jár le mandátuma.