Az USA azt szeretné, ha a Biztonsági Tanács öt állandó tagja mindig részt vehetne az ENSZ új emberjogi tanácsának munkájában. John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet a The Washington Postnak nyilatkozva azt mondta, a Bush-kormányzatnak az a célja, hogy soha többé ne fordulhasson elő a 2001-es eset, amikor az Egyesült Államokat kiszavazták az emberjogi tanácsból. Az USA nem ragaszkodik ahhoz, hogy az állandó BT-tagok jogait intézményesen garantálják, beérné egy hallgatólagos megállapodással is. A kérést így is komoly fenntartások fogadják, mert az emberjogi kérdésekben sokszor bírált Oroszországot és Kínát is automatikusan "beemelné" az új testületbe. Bolton azzal érvelt, hogy az ENSZ megalakításakor eleve az volt a megegyezés, hogy a BT állandó tagjai minden testületben részt vehetnek - cserében általában tartózkodnak a vezető tisztségek betöltésétől.

A 191 ENSZ-tagállam tavaly őszi csúcstalálkozóján elfogadott reformelképzelések között az egyik legfontosabb a genfi központú emberjogi bizottság átalakítása. Az 53 tagú testületbe földrajzi alapon, az országcsoportok ajánlásai alapján lehetett bekerülni, ami lehetővé tette, hogy Szudán, Zimbabwe vagy Kuba rendszeresen megakadályozza saját elítéltetését. 2003-ban még az a csúfság is megesett, hogy Líbiát választották a testület elnökének, ami az egész világszervezetre rossz fényt vetett. Az USA, az Európai Unió és Kofi Annan főtitkár egyaránt kulcskérdésnek tekinti a testület átszervezését, ám a fejlődő országok Egyiptom és Pakisztán által vezetett csoportja erős ellenállást tanúsít. (A két állam az USA fontos szövetségese az iszlám terrorizmus elleni harcban.)

A javaslatok között szerepel, hogy az új tanácsba egyenkénti szavazással lehessen bekerülni. Az amerikaiak azt szeretnék, ha demokratikus berendezkedéshez kötnék a tagságot, de nehéz meghatározni ennek objektív kritériumait. A tanács az évente hat héten keresztül ülésező bizottsággal szemben állandó jelleggel működne, és aktívabban tudna részt venni az emberjogi válságok felszámolásában. Kristen Silverberg, az amerikai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért felelős államtitkára ezt úgy fogalmazta meg, hogy "elég a genfi színházból és a dumából, összehangolt cselekvésre van szükség".

Az ENSZ-reform másik két fő eleme a béketeremtő bizottság felállítása, illetve a menedzsment és költségvetés átalakítása. A büdzsét hosszú vita és fokozott amerikai nyomásgyakorlás után, karácsony előestéjén, a téli szünet előtti utolsó pillanatban fogadták el.