Ma a hazai előírásokat sem lehet betartani

A börtönök túlzsúfoltságát tekintve Magyarország az EU tagállamai között az utolsók között kullog. Valamelyest javíthat a helyzeten, ha elkészül a magántőke bevonásával tervezett két új fegyintézet.

Január első napjaiban másodjára is kiírják a szombathelyi fegyintézet létesítéséről szóló pályázati felhívást, így az igazságügyi tárca reményei szerint még van esély arra, hogy 2007 nyarán két új, magántőke bevonásával épülő börtönt avathatnak majd - tájékoztatott Katonáné Borka Katalin, az IM főcsoportfőnöke. A tiszalöki létesítményre már az első körben akadt megfelelő jelentkező, és ott heteken belül megkezdődhetnek az építési munkálatok. Ha a szombathelyi intézet kivitelezésére és üzemeltetésére is lesz vállalkozó, a börtönök befogadóképessége 1500-zal növekedhet, és a ma 140 százalékos kihasználtság - feltéve, hogy a fogvatartottak száma nem emelkedik - 120 százalékosra mérséklődhet. A harmadik új börtön Phare-támogatással jön létre: 2006 nyarán Pécsett a fiatalkorú elítéltek elhelyezésére szolgáló ötvenfős intézményt adnak át.

A beruházások eredményeként akár öt hellyel is előbbre léphetünk az európai szégyenlistán, ahol ma Magyarország a börtönök zsúfoltságát tekintve hátulról a harmadik, s csak Ciprust és Görögországot előzzük meg. Egyébként néhány éve egyetlen helyre még csaknem két rabot zsúfoltak be, mert a börtönök telítettsége megközelítette a 180 százalékot. Azóta a férőhelyek száma legalább ezerrel nőtt, a mintegy 18 ezer fős börtönnépesség pedig 15 és fél ezerre csökkent - tudtuk meg Bökönyi István bv. altábornagytól, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokától. Ez utóbbi oka a változó kriminálpolitika: ma kevesebben kerülnek előzetes letartóztatásba.

A kormány 2004 tavaszán döntött arról, hogy magántőke bevonásával két büntetés-végrehajtási intézetet létesítenek, ám a tendert csak az idén írták ki, s az első körben mindössze a tiszalöki zöldmezős beruházás kivitelezésére, illetve az intézmény üzemeltetésére akadt megfelelő jelentkező. A 15 esztendőre szóló, és a költségvetésnek évente 1,9 milliárdos kiadást jelentő lízingszerződés szerint a győztes KÉSZ Kft. vállalta, hogy hétszáz fős börtönt épít, és a létesítményt a futamidő végéig üzemelteti is. Vagyis: gondoskodik a fegyintézet fenntartásáról, fedezi a közüzemi számlákat és a rabok élelmezését, míg az állam csupán a 280 fős személyzetet biztosítja. Igaz, ez utóbbi évente nyolcszázmillióba kerül.

Az egyes vélemények szerint kedvezőtlen megoldást sokan támadták, ám tény, hogy egy hétszáz fős új börtön építése tízmilliárd forint körüli azonnali kiadást jelentett volna. A pénzügyi tárca bevonásával kidolgozott ppp-konstrukció - vagyis a privát tőke bevonása - többe kerül, ám az üzemeltetési költségeket 15 évig a magáncég vállalja. A szombathelyi, nyolcszáz fős fegyintézet létesítésére kiírt első pályázat kudarca ugyanakkor azt mutatja, hogy a befektetők sem biztosak a dolgukban, mert ott a legjobb ajánlat is a felhívásban szereplő 1,9 milliárdnál százmilliókkal magasabb összegről szólt. Pedig nem a semmiből kell indulni: a feladat egy laktanya átalakítása. Az első körben az OTP-t és a Wallis-csoportot formai okok miatt kellett kizárni, és ők valószínűleg újból ringbe szállnak.

A bv. ezért mindent megtesz a tisztességes elhelyezési körülmények biztosítása érdekében, ám a parancsnok szerint ma még a hatályos jogszabályok szerinti feltételeket sem biztosíthatják. A zárkák egy részében nem áll rendelkezésre az egy főre előírt legalább három négyzetméternyi hely, a fogva-tartottak képzése és foglalkoztatása sem megoldott. A rendelkezések szerint elég lenne, ha a rabok saját lavórt kapnának, ám ma a cellákban szinte mindenütt van mosdó és WC - igaz, sokszor csak függönnyel elválasztva.

Karcsúsított parancsnokság

A szakmai koncepció és a személyes törekvések szerencsés egybeeséseként értékelték az igazságügyi tárcánál Csóti György dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének áthelyezési kérelmét, aki januártól - saját kezdeményezésére - az állampusztai börtön vezetője lesz. A minisztériumban egyébként már a nyáron döntöttek a tárca közigazgatási államtitkárának korábbi nyilatkozata szerint egyszerre pazarló és forráshiányos mamutszervezet átalakításáról. A cél a karcsúsítás és rugalmasabb struktúra létrehozása. A szervezet-korszerűsítést miniszteri biztosként Csere László dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet vezetője készítette elő, aki január 1-jétől a távozó Csóti helyébe lép. Mára az országos parancsnok helyetteseinek száma négyről kettőre csökkent, mintegy ötven főnek - csaknem minden ötödik embernek - pedig máshol kínáltak állást. Információnk szerint többségük vállalta, hogy alacsonyabb beosztásban dolgozzék tovább, néhányan a nyugdíjazást választották.

A lelkészek a család felé fordulnak

A visszaeső bűnözők társadalomba való könnyebb visszakerüléséért dolgozott ki koncepciót a Börtönlelkészek Magyarországi Szervezete. Roszik Gábor titkár közölte: számítások szerint a rács mögött lévő 16 ezer elítélt családjában hozzávetőleg hatvanezer gyerek él otthon, igen nehéz körülmények között. Az ő helyzetük javítása is segítheti a büntetés letöltése után hazatérő családfőt, hogy könnyebben illeszkedjen vissza a társadalomba, ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy a szeretteik által visszafogadott elítéltek körében hatszor kisebb a valószínűsége, hogy az illető ismét a bűn útját választja.

A tervezet egy olyan iroda felállítását tűzi célul, ahonnan szakemberek, önkéntesek bevonásával a börtönben lévők családjainak segítését szerveznék. Ez az anyagi támogatáson túl kiterjedne a gyerekek és a távol lévő szülő közötti kapcsolattartás erősítésére, a magukra maradt gyerekek mentális fejlődésének előmozdítására, lelki gondozásukra, a büntetés lejárta után a szabaduló számára megfelelő munkahely keresésére. Mindez azért is fontos, mert három év kényszerű távollét után a fogva- tartottak 80 százaléka elveszíti családját, nyolc-tíz éves börtönbüntetés után ez az arány gyakorlatilag száz százalék.

A koncepció elfogadása és a 10-12 millió forint állami támogatással működtethető iroda felállítása esetén 2006-ban már szervezettebb formában, nagyobb hatékonysággal lehetne a börtönből szabadulókat és családjukat segíteni.

A befektetõk sem biztosak a dolgukban, ha fegyintézetet kell építeni
A befektetõk sem biztosak a dolgukban, ha fegyintézetet kell építeni
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.