Életesély alföldi szavannán
Balogh László úgy jó három méter mély tómederben áll, miközben körbemutat a tájon:
- Itt valamikor összefüggő víztükör volt. A fűzfasor mellett egy elkorhadt ladik, amott egy halászkunyhó. Eltűnt minden.
Kerekegyháza határában fagyoskodunk, légvonalban alig húsz kilométerre Kecskeméttől. A Kondor-tó - ennek a kiszáradt medrében ácsorgunk - csak egy a Homokhátság elpusztult vizei közül. Balogh László azt mondja: megvan végre a pénz a megoldásra. Pontosabban: a lehetősége!
Vannak, akik úgy gondolják: egy majdnem huszonöt éves küzdelem ért most véget. Balogh László - MSZP-s országgyűlési képviselőként, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökeként és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács vezetőjeként - másképp látja: szerinte a munka csak most kezdődik el.
Az Országgyűlés egy hónappal ezelőtt - ritka pillanat volt: az ellenzék egyetértő szavazataival - úgy döntött, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság problémakörének megoldását beemeli az országos területfejlesztési koncepció kiemelt programjai közé. Kevésbé hivatalosan ez azt jelenti: lesz pénz, méghozzá elsősorban uniós forrásokból.
Balogh László - aki sokat tett azért, hogy mindez valósággá váljon - mindezt úgy magyarázza: 2013-ig összesen 117 milliárd forint mozdulhat meg a Homokhátság felé, akár az unióból is. Arról, hogy pontosan mire - nagyon is gyakorlati dolgokról lehet csak szó - komplex tervet készíttetnek 500 millióért.
Elvileg ez az ügy már vagy negyedszázada foglalkozatja az e körzetben élőket. Konkrétumokról azonban egészen 2004-ig nemigen lehetett hallani: akkor jutott előbb 400, majd 2005-ben 600 millió az állami büdzséből homokhátsági bajokra, ez évben már úgy, hogy 450 millió forintra önkormányzatok és vízi társulatok pályázhattak - a pénzből a 26 nyertes például csatornákat tisztíttatott ki.
Mi a probléma lényege? A Duna és Tisza közötti hátság magasabban fekszik, mint a két folyó, innen tehát el- és lefolyik a csapadék. A gond az, hogy eső meg hó lassan már évtizedek óta nem hullik annyi, amennyi kellene. Az évi 600 milliméter csapadék hiánya oda vezetett, hogy minden kiszáradt. A talajvízszint 4-6 méterrel csökkent. 2002-ben az ENSZ a magyar Homokhátságot félsivatagi övezetbe sorolta. A Duna-Tisza köze - a magyar Alföld - mára szavanna lett.
Balogh László azt magyarázza: ahol nincs víz, ott minden elpusztul. Sokaknak a Tisza árvizet jelent. A Homokhátságon meg a víz hiánya okozza a gondokat. Itt szinte minden kiszáradt.
Magyarország két régiójában három megye 17 kistérségének mintegy 800 ezer lakosa érintett kisebb-nagyobb mértékben a hátság ügyében. Nem véletlen, hogy - mindegyikőjük részvételével - térségfejlesztési tanács alakult, amelynek az egyik központja Kecskemét lett - a másik Soroksár.
A terv az, hogy idevezetik a vizet?
- Ez is része a programnak. Ma még azt a kevés vizet is elpocsékoljuk, ami van - fontos tehát a vízvisszatartási program. Ezen kívül pótolni is kell a hiányt - például az árhullám idején levonuló hatalmas víztömeggel: erre valók a víztározók - magyarázza Balogh László, aki úgy érzi: az országgyűlési határozat nyomán végre nekiállhatnak a munkának a vízügyesek éppúgy, mint a társadalomkutatók - és 800 ezer alföldi ember végre újra életesélyhez juthat.
Az itt élőknek mindig mezőgazdaság adta a megélhetést. Az már egy másik kérdés, hogy mit, mennyiért, milyen piacra lehet termelni - biztos, hogy a biokultúra, a vegyszermentes gazdálkodás egyre több bevétellel kecsegtet az unióban is, márpedig egy olyan tájon, amelynek nagy része nemzeti parki terület, ez is fontos.
A program valószínűleg három lábon fog állni. Az egyik az agrártermelés folytatása. A másik az olyan új lehetőségek feltérképezése és gyakorlatba való átültetése, mint például szárazságtűrő növények vagy energiafüvek termesztése, netán erdősítés. A harmadik pontba a vidékfejlesztés tartozik: útépítés, csatornázás - e területen a Dél-Alföldön a legrosszabbak a mutatók - a kezelt szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása, a meglévő tanyák villamosítása.
- Jól ismerem ezt a vidéket - mondja Balogh László. - Itt nem mesebeli a szegénység, hanem nagyon is valóságos. Az itt élő, nehéz sorsú embereken segíthet a homokhátsági program. Ha eljut ide a víz, villany és az út, lesz élet!
