A HoloVizio története 1991-ben kezdődött, akkor az ötletért a fejlesztő Balogh Tibor villamosmérnök Gábor Dénes-díjat kapott. 1992-ben szabadalmaztatta az elképzelést, sikerült egy néhány képpontnyi működő modellt szerkesztenie. A megvalósításba beszállt az OMFB, később pedig a '90-es évek közepén a Sony is, ami már jelezte az ügy komolyságát.

A Balogh-féle 3D-s megjelenítéshez az ötletet a hagyományos üvegablak adta, amely felfogható egy térbeli képet közvetítő kijelzőként. Ha leszűkítjük a felületet egyetlen képpontra (például úgy, hogy az egészet letakarjuk egy tűvel átszúrt kartonpapírral), kiderül, hogyan jön létre a háromdimenziós látvány: az adott pontból többféle, különböző színű, irányú és intenzitású fénysugár hagyja el a felületet. A térbeli képhez olyan képernyő kell, amely csupa ilyen "sokoldalú" képpontból áll. A HoloVizióban a képernyő szerepét egy hologram tölti be, erre érkeznek a készülék belsejében előállított, vezérelt fénysugarak. Az eredmény egy térben - a nagyjából hetven centiméteres mélységű készülék teljes térfogatában - megjelenő, részben körüljárható háromdimenziós kép. A látószög, amelyben ez a látvány élvezhető, ötven fok, vagyis a térbeli látvány nem csak egyetlen nézőpontból látszik, így egy készüléken egyszerre többen is láthatják.

Mint Balogh Tibor lapunknak elmondta, a képalkotó megoldást jelenleg a "korai alkalmazók" használják, olyan profeszszionális területeken, ahol egyrészt vannak 3D-s adatok, a pénz pedig kevéssé számít. Ilyen terület tipikusan az egészségügy (a CT sík metszetekből csinál térbelinek látszó képet, a HoloVizio viszont valódi háromdimenziós képet állít elő, növelve a pontosságot és a használhatóságot). A másik célcsoportot a formatervezők jelentik: a készülék újabb, 1,8 méteres képátmérőjű változata jövőre a Peugeot-Citroennél áll szolgálatba, ezzel 1:5 arányú, teljesen valósághű járműformákon dolgozhatnak a tervezők. Használják a technológiát a repülőgépiparban és az olajkutatásban is. Megrendelő - a 30 ezer euró körüli vételár ellenére - van bőven, a Holografika Kft. kapacitása le van kötve.

A fejlesztő szerint az első tömegalkalmazást (egy-két éven belül) a 3D-s játékok jelentik majd, a fejlesztés végső célja pedig a térbeli tévé. Ráadásul arra is van esély, hogy az újdonságot Magyarországon állítsák elő: a Videoton első befektetőként a kezdetektől máig kitartott, és érdeklődik a gyártás iránt. Lehet, hogy a már eltemetett tévémárka háromdimenziósként születik újjá?