Balázs és társa ügyében. Ha a vádemelés után a bíróság bizonyítottnak találja a jogi igazgató bűnösségét, tettéért öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti.

Az Audi-gyár a nyáron új területet akart venni Győrött. A gyár melletti 60 hektáros, állami tulajdonú, egykoron a honvédség által használt terület eladását a pénzügyminiszter - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - előzetesen engedélyezte, így a tárgyalások a nyár közepén megkezdődtek, majd rövid időn belül megfeneklettek, miután az Audi és a KVI jogászai nem tudtak megállapodni arról, hogy kit terheljenek a terület kármentesítésének költségei. Az Audi "tiszta területet akart venni", s garanciát kért arra, hogy ott nincsenek fel nem robbant lövedékek, veszélyes anyagok, vagy ha mégis, azok megsemmisítését, ártalmatlanítását nem a gyárnak kell kifizetnie. Hiába ismételgette a terület egykori kezelője, a honvédség, hogy ott semmiféle lőszer és veszélyes hulladék nincs. Végül abban állapodtak meg, hogy ha mégis szükség lesz kármentesítésre, annak költségei egy meghatározott összegig az eladót terhelik, a fölött a vevőt.Augusztus végén, az egyik - már a megoldás felé mutató - utolsó tárgyalási forduló cigarettaszünetében V-Cs. Balázs, a KVI jogi igazgatója négyszemközti beszélgetést kezdeményezett az Audi delegációvezetőjével. Ekkor V-Cs. azt mondta, tudja, hogy előbb vagy utóbb alá kell majd írnia ezt a szerződést úgy, ahogy azt az Audi képviselői szeretnék. Csakhogy ebből neki még komoly baja származhat. Mivel egy olyan szerződéshez adja a nevét, amely később beláthatatlan nagyságú fizetési kötelezettséget róhat az államra, akár az állásába is kerülhet az ügy. Sőt, nemcsak az ő állásába. V-Cs. - a nyomozás adatai szerint - ekkor hozta először szóba, hogy "egzisztenciális biztosítékként" két Audi A6-os személygépkocsit kér a szerződés aláírásáért; egyet magának, egy másikat pedig egy soha meg nem nevezett "felsőbb vezető" részére.

Az Audi képviselője érdemben nem reagált V-Cs. felvetésére. A tárgyalási nap végén azonban haladéktalanul jelentette a történteket a cég vezetőinek. Az Audi másnap hivatalos feljelentést tett a rendőrségen. Később már a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozóitól kapott instrukciók szerint tárgyaltak
V-Cs.-vel és társával, a 2002-ben csalásért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt M. Gáborral, aki az Audik átadásának "zökkenőmentes lebonyolítását" intézte volna. Két megoldást javasolt: az egyik szerint az Audinak egy, V-Cs. és M. által megjelölt cégre kellett volna bíznia a terület kármentesítését, s az elvégzett munkát éppen két A6-os árával kellett volna túlszámlázniuk. A másik szerint a gyár két A6-ossal szponzorált volna egy, a világbűnözés elleni összefogást segítő alapítványt. (A nyomozás adatai szerint az alapítvány képviselői nem tudtak arról, hogy mire használják fel a nevüket, az egész M. magánakciója volt.)

Végül az alapítványi konstrukció mellett döntöttek, a rendőrség közbelépése miatt azonban az autókat az alapítvány már nem kapta meg. Az Audi és a KVI tárgyalásai eközben eredményesen befejeződtek, s a területet a gyár törvényesen megvásárolta.

"A nyomozati iratok ismeretében a Nemzeti Nyomozó Iroda álláspontja nem vitatható" - mondta a Népszabadság kérdésére Zamecsnik Péter ügyvéd. V-Cs. Balázs védője a részletekről a vádirat kézhezvétele előtt nem kívánt nyilatkozni. M. Gábor - mint azt védője, Gyuris Ágnes lapunknak elmondta - ugyanakkor kitart kezdeti álláspontja mellett: neki semmi köze az ügyhöz.