A The New York Times egyre újabb részleteket tár fel a George W. Bush által a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elrendelt lehallgatásokról. A karácsony előtt kirobbant botrány legújabb fejleménye az, hogy több, terrorizmus miatt elítélt, vagy perére váró amerikai állampolgár ügyvédei információt kérnek védenceik telefonjainak, elektronikus levelezésének megfigyeléséről. Ha a lehallgatásokról kiderül, hogy törvénytelenek voltak, akkor az így nyert információk alapján született ítéletek is támadhatók lennének. Egy Virginiában életfogytiglani börtönre ítélt iszlám hitoktató ajtaján például már néhány nappal a terrortámadások után kopogtatott az FBI, de a tárgyaláson nem derült ki, hogyan került a hatóságok látókörébe.

Az elnök szóvivője azt mondta, hogy a lehallgatási program korlátozott volt. Trent Duffy szerint nem a gyermek-baseballcsapatok edzési időpontjaira kíváncsiak, a megfigyelés "nagyon rossz emberek nagyon rossz emberekhez" irányuló telefonhívásaira irányul. A hatóságok azonban, mint most kiderült, a kommunikációs gerincvezetékeket csapolták meg, így óriási menynyiségű információhoz fértek hozzá. A titkos akcióban a telefon- és internetes cégek is közreműködtek, amelyek maguk hívták fel az illetékesek figyelmét a gyanúsnak ítélt forgalomra.

Egyes értesülések szerint a Bush-kormányzat azt követően döntött az 1978-ban a hírszerzéssel kapcsolatos lehallgatási ügyek elbírálására létrehozott bíróság megkerülése mellett, hogy a bírák a korábbinál gyakrabban kifogásolták az eléjük került kéréseket. A tizenegy tagú testülethez 2004-ben 5645 megkeresés érkezett, míg az előző négy évben összesen csak 3436. A bíróság 27 év alatt nem egészen húszezer felhatalmazást adott ki, és csak néhány esetben utasította el a hatóságok kérését. A jelenlegi kormányzat idején összesen 179 kérést dobtak viszsza, vagy csak részben hagytak jóvá.

A lehallgatásokat a szenátus jogi bizottsága is vizsgálni fogja. A The New York Times tegnap közölte két, korábbi konzervatív kormányok idején az igazságügyi tárcánál dolgozó ügyvéd írását, amely szerint Bush lépése alkotmányos és indokolt volt.