Gödörről gödörre
Budapesten a könnyű esti séták sem veszélytelenek, kiváltképp azokban a közparkokban, ahol a gyanútlan polgár nem is gondol arra, alig néhány perc múlva társa mellől eltűnik egy fedetlen, csaknem három méter mély közműaknában. S ha nem elég a hirtelen sokk, ott van még a függőleges vaslépcsősor, melynek egyik fokán végül fennakadva kezét vagy lábát töri. A pórul járt ember vakrepülése itt nem ér véget, feltéve, hogy lábadozása alatt a felelősöket is szeretné felkutatni. Mert hát a gondatlanságért valakinek kártérítést kellene fizetni. De Budapesten nehéz gazdát találni az ilyen aknamezőknek. Ezt már jól tudja P. Tibor is, akivel a fenti baleset még augusztus végén történt a ferencvárosi Nehru parkban. Elmondása szerint látszott, hogy a fedetlen lyuk és közvetlen környezete régóta elhanyagolt hely. P. Tibor lassan három hónapja kutakodik, jár kerületi hivataltól fővárosi hivatalig, ám sehol, még a közműcégeknél sem tudnak az ismeretlen fekete lyukról. Habár eddig mindenütt készségesek voltak, az ügyintézők ujja mindig a következő hivatal felé mutatott.
Mivel a közműtársaságok nem tudtak az akna létezéséről, ráadásul a IX. kerület térképein sem szerepel, P. Tibor kálváriájával - no és persze kártérítési igényével - legutóbb a főváros környezetvédelmi ügyosztályát kereste meg. Ám csaknem két hónapja írt levelére választ egyelőre nem kapott. Mivel a Nehru park a főváros tulajdonában, ám a Fővárosi Kertészeti (Főkert) Rt. kezelésében lévő zöldterület, a környezetvédelmi ügyosztály a történtekkel kapcsolatban lapunkat a kertészeti vállalathoz irányította. A hivatal illetékese annyit azonban elmondott, a ferencvárosi önkormányzat közvetítésében október 6-án érkezett levelet egy hét múlva, október 14-én továbbították a kertészeti vállalatnak. Már csak azért is, mert nem az első ilyen esetről van szó, ami az elmúlt egy-két évben történt. Az ügyosztály elismerte, intézkedésükről elmulasztották értesíteni P. Tibort, ami csak figyelmetlenségnek tudható be, ám ezt mielőbb pótolják. Ami pedig a kártérítést illeti, azt az ügyosztály illetékese - lévén nem jogász - csak valószínűsíteni tudta. Úgy vélte, a kezelőnek, tehát a Főkertnek kell ez ügyben intézkednie.
Másképp látja ezt a társaság vezérigazgatója, Kocsis László, aki szerint sem nyilvántartásuk, sem becslésük nincs arról, mennyi ilyen "ketyegő akna" lehet Budapest közparkjaiban. Ez értelemszerűen nem is tartozik a feladataik közé. Elismerte ugyanakkor, ez másutt és máskor is problémát okozhat, éppen ezért igyekeznek folyamatosan ellenőrizni területeiket, hol kell elhárítani ilyen vagy olyan balesetveszélyt. Ám hiába van például fedlappal takarva egy-egy ilyen nyílás, azokat - rossz viccnek szánva - sok esetben egyszerűen félretolják vagy ellopják. A Nehru parkban, miután értesültek a hiányosságról, pótolták a fedlapot. Arra azonban a Főkertnek nincs kapacitása, hogy az aknák tulajdonosát "visszakövesse", de ez - mivel egy ilyen befedés nem kerül sokba - nem is érdeke. Az rt. egyet tehet, igyekszik gondoskodni a parkok biztonságos üzemeltetéséről. Kártérítési ügyben azonban nem illetékes eljárni még közvetítőként sem, akár úgy, hogy a maga által kifizetett öszszeget később behajtja a felelős közművállalaton. Ha bárkivel hasonló fordulna elő, Kocsis László az aknatulajdonos társaság beazonosítása, a kártalanítás érdekében általánosságban azt tanácsolja, a károsultak kérjenek levélben tájékoztatást a főváros kommunális ügyosztályától, amelynek rendelkeznie kell egységes közműnyilvántartással.
Ilyen mélységű, részletes közműtérképe azonban nincs a fővárosnak, ami pedig létezik, az egy ennyire részletes beazonosításra nem alkalmas. Egészen bizonyosan csak a cégek kartográfiáiban lehetne fellelni a keresett közműaknát - mondta el érdeklődésünkre a kommunális ügyosztály vezetője, Tóthné Nick Dorottya. Hozzátette, éppen ezért nem könnyű pontos eligazítást adni a károsultnak az ilyen esetekben. A főváros kérhet ugyan tájékoztatást a cégektől, aminek alapján megtörténhet az azonosítás, csakhogy sok esetben kiderül, olyan rég "felhagyott", tehát nem üzemelő csonkról van szó, melyet a társaságok sem szerepeltetnek már nyilvántartásukban. Ha ilyen patthelyzet állna elő, a károsultnak mindenképp a terület tulajdonosához vagy az általa megbízott kezelőjéhez kell fordulnia. Ez esetben a Főkert Rt.-hez, hiszen az ő kötelessége a gondozásában lévő terület biztonságos üzemeltetése. Neki kell eljárnia az ügyben, és kifizetni a kártalanítást, amit később átháríthat a felkutatott és felelős közműtársaságra.
