Ügyvéd ítélet előtt - rács mögött
Kiss István ügyvédet jelentéktelennek tűnő, hamis vád miatt indult büntetőeljárás másodrendű vádlottjaként még az eljárás során megfosztották szabadságától. Az ok: rendre távol maradt a tárgyalásokról. Benyújtott ugyan igazolásokat, ám a Pesti Központi Kerületi Bíróság az orvosi dokumentumokat nem találta méltányolható kimentési oknak. Azt sem, hogy az egyik idézést késve kézbesítették, az egyik tárgyalási időpontban pedig a vádlottnak - ügyvédi szerepben - másik bíróság előtt is meg kellett jelennie. A bíró december 6-án elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Ezt krimibe illő akció követte: az ügyvédtől telefonon jogi segítséget kért valaki, a találkozón azonban nem egy ügyfél fogadta, hanem rendőrök, akik magukkal vitték. Most már bizonyos, hogy a karácsonyt is rács mögött tölti. Hozzátartozóival sem tarthat kapcsolatot, és még váltás fehérneműt sem juttathattak el hozzá - tudatta jogi képviselőjén keresztül szerkesztőségünkkel Kiss.
Az akció előzménye egy másik ügy. Kiss egyik korábbi ügyfelét csődbűntett miatt elítélték. A védő szerint a vád megalapozatlan volt, ezért a XIV-XVI. kerületi vezető ügyész ellen feljelentést tett. A vádlott is tiltakozott. Nem kizárt, hogy alapos okkal, mert a csődbűntett tárgya egyetlen mobiltelefon volt, amit - egy kft. tulajdonosaként - nem adott át a felszámolónak. Azért nem, mert azt autójával együtt elrabolták tőle. (A vádlott a rablás után sérülései miatt hosszas kezelésre szorult.) A felszámolási eljárás szintén egy bűncselekmény következménye volt: a társaság árukészletét ugyanis ellopták.
A vádat a bíróság előtt végül egy VIII. kerületi ügyész képviselte, mert a feljelentés miatt a XIV-XVI. kerület az ügyből való kizárását kezdeményezte. Miután az új vádhatóság is fenntartotta az indítványt, ha tévedés történt, azt két ügyészség is elkövette. De Kisst - és egykori ügyfelét - ezért még nem citálták volna bíróság elé. A fővárosi főügyész azokért a védői utalásokért tett feljelentést, amelyek szerint a nyomozást folytató rendőrök és a vádat emelő ügyész bűnöző körök érdekeire figyelemmel jártak el. ("...A rendőrség és az ügyészség együttműködik a bűnözőkkel" - szerepel az egyik beadványban.)
E kijelentések inkább becsületsértésként vagy rágalmazásként értékelhetők - véli Gulyás G. Gábor, Kiss egyik jogi képviselője. Ráadásul az ügyvéd a beadványokban elsősorban ügyfele álláspontját közvetítette, szerinte ezért sem indokolt, hogy perbe fogták. Ebben - és a bűnüldöző hatóságok cselekvésének mozgatórugóit illetően - nem tisztünk állást foglalni. Az viszont kétségtelen, hogy a bíróságok a vádlottakkal általában megértőbbek, és nem túl gyakori az ilyen szigorú kényszerintézkedés.
Kiss István saját ügye alapján egy korábbi kijelentését látja beigazolódni: "a hazai államigazgatás mindig is az erőszakon és az állami túlhatalmon alapult". Cikkeket írt, melyek után - mint mondja - megfenyegették: ha bírálja az igazságszolgáltatást, "könnyen bírósági eljárás lehet a vége".
Az ügyvéd elleni büntetőper azzal kezdődött, hogy elmeorvos szakértőt rendeltek ki. Az ügyvéd szerint egyetlen indítványának sem adtak helyt, bejelentett tanúit nem idézték meg, esélyt sem adtak neki arra, hogy bizonyítsa, amit állít: az ügyész hamisan vádolta ügyfelét. Gulyás mindezek kapcsán kijelentette: sajátos módon követik egymást az események, de bízik abban, hogy nem Kissnek az igazságszolgáltatás működését bíráló írásaira válaszul történik mindez. Kissnek viszont határozott álláspontja, hogy bosszút állnak rajta.
Az elfogatóparancs jogszerűsége nehezen vitatható - jelentette ki kérdésünkre a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese. Szebeni László leszögezte: miután a 2003 januárja óta folyamatban levő büntetőügyben nem sikerült érdemben előbbre jutni, és a terhelt az idézések egy részére érdemben nem is reagált, a bíró megalapozottan döntött a letartóztatásról. Kiss a kilenc tárgyalási napból hét esetben távol maradt, és legutóbb 2004 februárjában jelent meg a bíróság előtt. (Kiss felesége szerint a május 18-i idézésre is megjelent). Ezért Szebeni szerint sincs más mód az eljárás lefolytatására, mint a fogva tartás. És korántsem bagatell bűncselekményről van szó, hiszen a hamis vádat a Btk. alapesetben is három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Egy hasonló esetben Szebeni maga is kibocsátott már elfogatóparancsot, mert a terhelt ott is időhúzásra játszott. A bíró állítja: az ügyben csak annak van jelentősége, hogy az ügyészség által benyújtott vádirat alapján le kell folytatni az eljárást, ennek előfeltétele az, hogy a vádlott eleget tegyen kötelezettségeinek, így a bíróság idézéseinek. Szebeni meggyőződése, hogy Kiss az álláspontját és vélelmezett igazságát a tárgyaláson tudná leghatékonyabban képviselni.
Kiss ezzel szemben állítja, hogy az elfogatóparancsot neki nem kézbesítették, ezért jogorvoslattal sem élhetett ellene, ami önmagában is hivatali visszaélés. Az ügyvéd szerint a bíróság különben sem akart az ügyében előbbre jutni. A két vádlottat kihallgatták, a bizonyítási indítványokat elutasították. Kiss álláspontja szerint tehát nem volt miről tárgyalni, távolmaradásával nem késleltethette az eljárást.
Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezete néven hozott léte egyesületet 2003-ban Gulyás G. Gábor és Kiss István. Nem alternatív kamaráról, hanem a jogállamiság érdekében tevékenykedő szervezetről van szó - mondta lapunknak az elnöki tisztséget viselő Gulyás. Ő - és Kiss alelnök - akkor úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az állampolgárok kiszolgáltatottsága ellen kívánnak fellépni.
