Határátkelő nyílt az egykori Szelmencen
Ukrajna új ablakot nyit Szlovákia és az Európai Unió felé, a Európai Unió és Szlovákia új ablakot nyit Ukrajna felé. Egyben megszűnik a határ mindkét oldalán élőket sújtó tarthatatlan állapot - hangsúlyozta a határnyitáskor Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese.
Hozzátette, hogy a határátkelőhely megnyitása nem csupán az emberi kapcsolatok szempontjából, hanem gazdaságilag is hasznos mindkét határ menti régió számára. A politikus egyben köszönetet mondott az átkelő megvalósításáért a szlovák és az ukrán kormánynak, Viktor Juscsenkó ukrán elnöknek, a Magyar Köztársaság minden politikusának, az Európa Tanácsnak, az Európai Unió szervezeteinek és az amerikai kongresszus lobbiszervezetének. Azt javasolta, hogy májusban a két község rendezzen egy közös falunapot, amelyhez 100 ezer korona támogatást ajánlott fel a szlovák miniszterelnöki hivatal részéről.
Ukrán részről Viktor Baloha, az ukrán kormány rendkívüli helyzetekért felelős minisztere méltatta az esemény jelentőségét.
Eörsi Mátyás, az Európa Tanács képviselője a két falu polgármesterének erőfeszítéseit emelte ki a határnyitást követő ünnepségen. Hangsúlyozta, a jövőben mindent meg kell tenni azért hogy Ukrajna is az Európai Unió tagjává váljék. Ebben az esetben maga a határ szűnik meg és akkor már semmi sem fog emlékeztetni erre a mögöttünk hagyott rémes hatvan évre - mondta a szabaddemokrata politikus.
A szelmenciek számára a mostani határnyitással, Európa utolsó vasfüggönyének eltűnésével ért véget a második világháború - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az ünnepségen. Kiemelte, hogy mind az ukrán, mind a szlovák fél fontos gesztust tett a magyaroknak azzal, hogy lehetővé tette a határátkelő létesítését a "szlovák-ukrán határ legmagyarabb részén". Mindez pozitívan hathat a magyar-szlovák és a magyar-ukrán együttműködésre - tette hozzá.
A községet 1944-ben egyik napról a másikra szelték ketté. A falu nyugati fele Csehszlovákiához, a keleti pedig a Szovjetunióhoz került. A határ portákat, udvarokat vágott széjjel. A település két részét 2005 augusztusáig szögesdrótkerítés választotta el, a helybeliek ezen keresztül érintkeztek egymással, tudakozódtak rokonaikról ismerőseikről.
A szlovákiai Nagykaposon élő Hornyák Katalin az MTI tudósítójának felidézte, hogy annak idején éppen a mostani határátkelő helyén állt a házuk. Ám a szülei kaptak egy értesítést, hogy 24 órán belül hagyják el az otthonukat. Egy imakönyvvel és egy szál ruhában keltek útra, és a mai napig nem kaptak egyetlen korona kártérítést sem.
Az átkelő építése és a szögesdrót eltávolítása azt követően kezdődött meg, hogy a szlovák és az ukrán kormány megállapodott a határátkelő létesítéséről. Ebben nagy szerepet vállalt az amerikai törvényhozás mellett működő magyar lobbiszervezet, a Magyar-Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja, amely 2005 márciusában a szlovák miniszterelnökhöz és az ukrán elnökhöz írt levelében kérte a településrészeket összekötő határátkelő megnyitását.
A helybeliek évek óta küzdöttek ezért. Ennek a küzdelemnek egyik látványos állomása volt, hogy tavaly a határ ukrajnai, illetve szlovákiai oldalán egy-egy fél székelykaput állítottak fel, a megosztottság jelképeként. Az állhatatos küzdelmet ismerte el a magyar kormány, amikor december 13-án Kisebbségekért-díjat vehetett át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől Budapesten Illár József, Kisszelmenc és Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere.
(MTI)
