Az előzetes adatok szerint a passzívum 2,394 milliárd euró volt az első tíz hónapban.
Január-októberben a kivitel 40,49 milliárd euró volt, 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a behozatal 42,89 milliárd eurót tett ki, 7 százalékkal nőtt. Az idén októberben a külkereskedelmi hiány 302,1 millió euró volt, 4,49 milliárd euró export és 4,78 milliárd euró import mellett. A kivitel 7,5 százalékkal, a behozatal 6,8 százalékkal nőtt tavaly októberhez képest. A bázisidőszakban a passzívum 307,8 millió euró volt.

Az időszakon belül a forgalom első félévi növekedési ütemét - különösen importban - jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező úgynevezett bázishatások, amelyek az export-import ollónak a kivitel javára történő szétnyílásában, és ezzel összefüggésben a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg.

A KSH közlése szerint a július-októberi időszakban az export 10 százalékos értékbővülése már alig haladta meg az import 9 százalékos növekedését, amelynek következtében az egyenleg 17 milliárd forinttal vált kedvezőbbé. A szeptemberi és októberi forgalom értéke mind kivitelben, mind behozatalban korábban nem tapasztalt magas szintet ért el. A behozatal forintárszintje lényegében változatlan maradt, a kivitelé mintegy másfél százalékkal mérséklődött. A cserearány mintegy 2 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, túlnyomórészt az energiahordozók kereskedelmében tapasztalt határozott, az utóbbi hónapokban különösen nagyfokú árszintnövekedés következtében.

A forint a forgalomban meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz képest 2, a dollárhoz viszonyítva több mint 4 százalékkal értékelődött fel. Októberben - 2004 májusa óta először - a forint árfolyamának gyengülése volt tapasztalható. Az időszak egészét tekintve a külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban 3 százalékkal nőtt.

A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 10, importban 4 százalékkal nőtt. A gép jellegű árucsoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések, valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgoz berendezések kereskedelme a forgalom mindkét irányában, a közúti járműveké pedig az exportban nőtt kétszámjegyű mértékben. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke ugyanakkor 4 százalékkal mérséklődött, importértéke változatlan maradt.

A feldolgozott termékek volumene kivitelben 9, behozatalban 1 százalékkal nőtt. Az árufőcsoportba tartozó árufejezetek közül mind exportban, mind importban a vegyi áruk és hasonló termékek kereskedelme nőtt a legnagyobb mértékben, értékadatokból számítva 17, illetve 7 százalékkal. E növekedés húzótényezőjét a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek, valamint a műanyag-alapanyagok forgalmának alakulása jelentette. A textilfonal, szövet, textilipari gyártmány, illetve a ruházati cikk és öltözékkiegészítő árucsoportokba tartozó termékekkel ezzel szemben határozottan csökkenő értékben kereskedtünk.

Január-októberben az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 15, az exporté 26 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, s mindez az árszint 26, illetve 29 százalékos növekedése mellett következett be. Októberben az árufőcsoport importárszintje 35 százalékkal lett magasabb, miután a devizaárszint növekedése - a korábbiakban tapasztaltaktól eltérően - a termékcsoport fő szerződéses devizaneme, a dollár 6 százalékos erősödésével párhuzamosan ment végbe.
Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene az importéval megegyező mértékben, 10 százalékkal bővült. Folyó áras adatokból számítva a kivitel 9 százalékos növekedése elmaradt a behozatal 12 százalékos bővülésétől, amelynek ellenére az aktívum - a még mindig lényegesen nagyobb értékű exportnak betudhatóan - lényegében változatlan maradt.

Az agrárjellegű árucsoportok közül kivitelben a gabona és gabonakészítmények, behozatalban pedig a hús és húskészítmények forgalma nőtt a legnagyobb értékkel, 21, illetve 15 milliárd forinttal.

Az EU-ba irányuló kivitel volumene 6 százalékkal bővült, az onnan feladott termékeké ezzel szemben nem egész 1 százalékkal mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene 2 százalékkal nőtt, míg az import ugyanilyen mértékben csökkent. A teljes külkereskedelmi forgalomból 10 százalékos részaránnyal rendelkező új tagállamok vonatkozásában az export volumene 37 százalékkal nőtt, az import ettől elmaradó mértékben, 12 százalékkal bővült.

Az EU-n kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a behozatal volumene 16, a kivitelé 26 százalékkal nőtt. A reláción belül exportban az unión kívüli európai országokba feladott termékek, importban az ázsiai országokból érkező termékek forintértéke nőtt kiemelkedő mértékben, 29, illetve 27 százalékkal. (MTI)