Szócséplés helyett azonnali reform
Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdán az Este című televíziós műsornak nyilatkozva kijelentette, hogy ha megnyerik a választást, még a kormányalakítás előtt meg kíván állapodni a koalíciós frakciókkal az első száz napban elindítandó reformokról. Addig nem alakít kormányt, amíg nem kap például fölhatalmazást az államreformra, amely érinti a központi igazgatást és az önkormányzatokat egyaránt. A másik reformcsomag az egészségügyi ellátás valódi biztosítási alapokra helyezése lenne, a harmadik a kistelepülések oktatási, szociális lehetőségeit kívánja javítani.
"Csak kifullad a választási hajrában a Fidesz, és a szocialisták győzelmétől elfásulva áldását adja pár, kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényjavaslatra" - bizakodnak kormánypárti politikusok. Az egyik legfontosabb - kétharmados ámenre váró - ügy a gyurcsányi kormányzati filozófiában és retorikában szimbólummá emelkedett államigazgatási reform. (Ennek megvalósítása darabokra zúzná a "mindenható és vízfejű állam" képét.) Amit a kabinet önerejéből tehetett, azt már megtette: az utóbbi négy évben mintegy 70 milliárd forintot faragott az államigazgatás költségeiből, és némiképp enyhítette a bürokráciát. A közigazgatási változások zömét feles jogszabályokkal is elboronálhatja a parlament. A struktúra egészét azonban csak a Fidesz igenjével szabhatnák át. Az ellenzéki párt pedig nem együttműködési készségéről híres: már többször is leszavazta az államigazgatás átformálását, holott 1998-ban az még a választási programjában is szerepelt. Igaz, a közelmúltban Orbán Viktor is megfogalmazta, hogy csökkenteni kellene az önkormányzatok számát. Ha ezt esetleges választási vereség esetén is tartja, akkor parlamenti eszközökkel módosítható a struktúra, ha nem, akkor egy leendő koalíciós kormányzat finanszírozási technikákkal viheti keresztül szándékait. (Ahogy ez a kistérségi társulások esetében is történt, ahol a kabinet olyan kedvező pénzügyi feltételeket szabott, melyek társulásra csábítottak.)
Gyurcsány közölte, hogy másfél hónapja a kormány és szakértői stábja gőzerővel azon munkálkodik, hogy az első száz nap ne "kvázi osztogatásról", hanem az állam működését átalakító reformokról szóljon. A stábról kevés információ szivárog ki - például az államreform-bizottságban tevékenykedők névsorát egyes szocialista politikusok szerint célszerűtlen lenne felfedni, mert támadások kereszttüzébe kerülhetnek.
Márpedig támadásból így is kijut a gyurcsányi reformoknak, s nem is csak az ellenzéktől. Például az egészségügy új működési rendjéről mást gondol az MSZP, mint az SZDSZ. Abban nincs vita, hogy biztosításalapú egészségügyre van szükség, ahol a biztosított mögött valóságos egyéni járulékfizetés van, melynek fejében kikövetelhető a megállapított minőségű szolgáltatás. Nem a kapcsolatokon vagy a hálapénz nagyságán múlna tehát, hogy ki milyen szolgáltatást kap, hanem egy korrekt rendszeren. Míg azonban az MSZP az "egybiztosítós" szisztéma híve, az SZDSZ azt szeretné, ha az állampolgárok több biztosító közül választhatnák ki az igényeiknek legmegfelelőbbet. És mindenekelőtt privatizálna az egészségügyben is. Egyelőre egyetlenként.
