Tegnap másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forint pénzbüntetésre ítélte Rácz Pétert, az úttörőszövetség vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Budai Központi Kerületi Bíróság. A Fővárosi Főügyészség vádindítványa szerint a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió forint értékű ingatlant. Az ügyészség szerint Rácz szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron a területet. Az adásvételben közreműködő értékbecslőt pénzbüntetéssel sújtották. A két vádlott felmentésért, az ügyész az ítéletek súlyosbításáért fellebbezett. Rácz ugyanakkor közölte, hogy felajánlja lemondását a szövetség elnöki posztjáról.

A főúttörő ellen 2002 februárjában a fideszes Rogán Antal tett feljelentést, mert álláspontja szerint Rácz a szövetség vezetőinek megtévesztésével értékesítette a csillebérci gyermektábor egyik épületét, illetve a hozzá tartozó telket. Az ingatlant a Bau-Bérc Kft. vehette meg, majd azt az eladótól kapott terveknek megfelelően felújította. Később a házat az úttörőszövetség visszabérelte, és azt az elnök vette használatba. A rendőrség az ismeretlen tettes ellen indult nyomozást 2002 végén bűncselekmény hiányában lezárta, mert álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a tranzakcióból Rácznak haszna, vagy az úttörőszövetségnek kára származott volna. Rogán panasza alapján az ügyészség az eljárás folytatására adott utasítást.

Rácz és egy az értékesítésben közreműködő ingatlanszakértő ellen az ügyészség hűtlen kezelés miatt 2003 augusztusában emelt vádat, de az első tárgyalásra tavaly szeptemberig kellett várni. A főúttörő az eljárás során ártatlanságát hangoztatta, mondván, az úttörőszövetség súlyos anyagi gondokkal küzdött, ezért ebben a helyzetben a vadászház értékesítése felelős és jó döntés volt. Elmondása szerint a kétmilliárd forintra becsült csillebérci tábor egyes részeit 1995 óta árulták, ám a rendezetlen tulajdonviszonyok, a kutatóreaktor közelsége és a kerületi önkormányzat rendezési terve miatt a potenciális vevők visszarettentek. Ebben a helyzetben a különben romos állapotú ingatlan vételára reális volt - jelentette ki Rácz. A bíróság viszont azzal érvelt, hogy a vadászház értékét nem lehet az egész ingatlanegyütteséhez viszonyítva megállapítani.

A helyzet pikantériája, hogy a Bau-Bérc Kft.-ben 1999 tavaszán - már a vadászház megvásárlása után - ötvenszázalékos tulajdonrészt szerzett Rácz unokatestvére, míg a cég másik fele egy kínai birtokába került. A bíróság ezzel kapcsolatos kérdésére a főúttörő kijelentette, hogy neki semmilyen szerepe nem volt a rokon cégvásárlásában, a kínait pedig nem ismeri.

Csillebérc egyébként ma már nincs a Magyar Úttörők Szövetségének birtokában, mert a bíróság a tábor tulajdonjogának átadásáról szóló ajándékozási szerződést - a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a sportminisztérium 2002 nyarán benyújtott keresete alapján - megsemmisítette. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 februárjában hozott első fokon ítéletet, amely szerint a létesítmény kezelői jogával rendelkező KISZ a szerződés megkötése előtt néhány hónappal feloszlott, így a tábor sorsáról sem dönthetett. Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta, és a felülvizsgálati eljárás keretében eljáró Legfelsőbb Bíróság sem látott okot annak megváltoztatására.