Képhamisítás - Gyanús "kraklik"
- A legújabb, hogy legyártatják a művészettörténész szakértők bélyegzőit - panaszkodik a festményhamisítók találékonyságáról Nagyházi Csaba, aki többszörösen érintett az ügyben. A Nagyházi Galéria vezetőjeként saját, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének (MMROSZ) elnökeként az egész galériás szakma érdekeit védi. A leggyakoribb módszerek egyike, hogy újraszignálják a művet. A hamisításnak erre a módjára elég könnyű rájönni, csak egy jó nagyító vagy infralámpa kell hozzá. Főleg régebbi képnél látványos a dolog, amelyiken megjelentek az úgynevezett kraklik. Vagyis az eredeti festékréteg már betöredezett, az újonnan felvitt réteg pedig kitölti a repedéseket is. Ilyenkor mondják: leugrik a képről a szignó.
A hazai galériások azt tapasztalják, az utóbbi fél évben látványosan megizmosodott a festményhamisító "iparág", és persze sokasodnak a kreatív megoldások. Manapság népszerű például a képek hivatalos papírjait hamisítani, akár magát a hagyatéki leltárt. Aztán gyakran előfordul, hogy a műtárgy eredetiségét tanúsító dokumentumon, amelyen általában a mű fotója, a szakértő véleménye, aláírása és bélyegzője szerepel, csak utóbbi kettő marad. Festmény, cím és szöveg kicserélődik. Vannak szakértők, akik kifejezetten a fénymásolós hamisítást kizárandó használnak száraz bélyegzőt.
És hogy miként kerülnek a galériásokhoz az álfestmények? Vannak, akikhez időnként jól öltözött, finom modorú nyugdíjasok sétálnak be, és átnyújtanak egy festményt, amiről állítják, hogy ötven éve a nappalijukban lóg. Hamisítók bérelik fel őket. Aztán akadnak olyanok is, akik hallani sem akarnak katalógusról, árverésről, gyors és sok készpénzt akarnak a képért, de amint szóba kerül, hogy azt lefotóznák a galériában, sietve távoznak.
Most szerencsésen összejött két dolog: a galériások eljutottak arra a pontra, hogy tenniük kell valamit az ügyben, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában (NKÖM) pedig épp lopott műtárgyak digitális adatbázisán dolgoznak. - Már azon morfondíroztam - mondja Nagyházi Csaba -, hogy az általam ismert hamis festményekről készített fényképeket elrettentésül kiteszem a galéria kirakatába. De rájöttem, sokára érnék a végére a ragasztgatásnak. Akkor megtudtam, hogy az NKÖM illegális műkereskedelem ellen kinevezett miniszteri biztosa, Hajdú Éva vezetésével már folyik egy nagyon hasonló műtárgyvédelmi projekt, mint amilyenen én is töprengek. Beszéltünk, és kiderült, ötvözhetjük a két ötletet.
- Régi tervem egy információs iroda, ahol rendőrség, vámhatóság, műkereskedők és szakértők egyaránt kaphatnának és adhatnának adatokat lopott és hamis műtárgyakról. Mindez egy digitalizált adatbázis formájában működne, amelynek a szoftverét az Interpoltól kaptuk, most fordítjuk és adaptáljuk - magyarázza Hajdú Éva. - Márciustól angol és magyar nyelven is elérhető lesz a rendszer, amelyet mindenki egyszerűen használhat majd, például nem kell feltétlenül ismernie a mű címét, hogy rákereshessen. Ha, mondjuk, rendőr bukkan gyanús festményre egy autó csomagtartójában, amin jobbra fa van, balra apáca, középen meg kis Jézus, elég, ha ezeket a kulcsmotívumokat, vagy akár a festmény uralkodó színeit betáplálja a kereséshez. Ez a nemzetközi rendszerekkel összekapcsolt adatbázis pedig csak gazdagszik azáltal, ha nemcsak a lopott, hanem a Magyarországon fellelhető hamis festményeket is tartalmazza majd.
| Hamis legek az utóbbi hónapokból: a Belvedere Galéria nemrég kiadott árverési katalógusában a Ferenczy Károly szignójával ellátott Cigánylány című kép 3 millió 800 ezer forintos kikiáltási áron szerepelt. Kiderült, a mű néhány hónappal előbb már árverési tétele volt egy másik budapesti galéria aukciójának, igaz, ott Áldor János László festményeként. 80 ezerért sem kellett senkinek. 90 millió forintért a Nagyházi Galériában kelt el nemrég a Teniszező társaság című Csontváry-kép, amelyet annak idején valaki nagyon félrenézhetett. Mert hogy a jóval nagyobb haszon reményében szignáltatta Gulácsyvá. Nagyházi Csaba szerint körülbelül egy a tízmillióhoz az esélye ekkora baklövésnek, tudniillik, hogy értékes képet alacsonyabb áron eladható alkotó munkájává szignálnak. A galériások szerint egyébként a hamisítók toplistáján egyértelműen Rippl-Rónai József vezet, őt követi Gulácsy Lajos, Vaszary János, Csók István, Kádár Béla és Scheiber Hugó.
