Képhamisítás - Gyanús "kraklik"

Elég a festményhamisításból! - üzeni új akciójával a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetsége. Elnökségük ugyanis keddi ülésén olyan digitális adatbázis létrehozásáról döntött, amellyel nemcsak a galériások, a vásárlók is lebuktathatják például az ál-Rippl-Rónaikat és ál-Gulácsykat.

- A legújabb, hogy legyártatják a művészettörténész szakértők bélyegzőit - panaszkodik a festményhamisítók találékonyságáról Nagyházi Csaba, aki többszörösen érintett az ügyben. A Nagyházi Galéria vezetőjeként saját, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének (MMROSZ) elnökeként az egész galériás szakma érdekeit védi. A leggyakoribb módszerek egyike, hogy újraszignálják a művet. A hamisításnak erre a módjára elég könnyű rájönni, csak egy jó nagyító vagy infralámpa kell hozzá. Főleg régebbi képnél látványos a dolog, amelyiken megjelentek az úgynevezett kraklik. Vagyis az eredeti festékréteg már betöredezett, az újonnan felvitt réteg pedig kitölti a repedéseket is. Ilyenkor mondják: leugrik a képről a szignó.

A hazai galériások azt tapasztalják, az utóbbi fél évben látványosan megizmosodott a festményhamisító "iparág", és persze sokasodnak a kreatív megoldások. Manapság népszerű például a képek hivatalos papírjait hamisítani, akár magát a hagyatéki leltárt. Aztán gyakran előfordul, hogy a műtárgy eredetiségét tanúsító dokumentumon, amelyen általában a mű fotója, a szakértő véleménye, aláírása és bélyegzője szerepel, csak utóbbi kettő marad. Festmény, cím és szöveg kicserélődik. Vannak szakértők, akik kifejezetten a fénymásolós hamisítást kizárandó használnak száraz bélyegzőt.

És hogy miként kerülnek a galériásokhoz az álfestmények? Vannak, akikhez időnként jól öltözött, finom modorú nyugdíjasok sétálnak be, és átnyújtanak egy festményt, amiről állítják, hogy ötven éve a nappalijukban lóg. Hamisítók bérelik fel őket. Aztán akadnak olyanok is, akik hallani sem akarnak katalógusról, árverésről, gyors és sok készpénzt akarnak a képért, de amint szóba kerül, hogy azt lefotóznák a galériában, sietve távoznak.

Most szerencsésen összejött két dolog: a galériások eljutottak arra a pontra, hogy tenniük kell valamit az ügyben, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában (NKÖM) pedig épp lopott műtárgyak digitális adatbázisán dolgoznak. - Már azon morfondíroztam - mondja Nagyházi Csaba -, hogy az általam ismert hamis festményekről készített fényképeket elrettentésül kiteszem a galéria kirakatába. De rájöttem, sokára érnék a végére a ragasztgatásnak. Akkor megtudtam, hogy az NKÖM illegális műkereskedelem ellen kinevezett miniszteri biztosa, Hajdú Éva vezetésével már folyik egy nagyon hasonló műtárgyvédelmi projekt, mint amilyenen én is töprengek. Beszéltünk, és kiderült, ötvözhetjük a két ötletet.

- Régi tervem egy információs iroda, ahol rendőrség, vámhatóság, műkereskedők és szakértők egyaránt kaphatnának és adhatnának adatokat lopott és hamis műtárgyakról. Mindez egy digitalizált adatbázis formájában működne, amelynek a szoftverét az Interpoltól kaptuk, most fordítjuk és adaptáljuk - magyarázza Hajdú Éva. - Márciustól angol és magyar nyelven is elérhető lesz a rendszer, amelyet mindenki egyszerűen használhat majd, például nem kell feltétlenül ismernie a mű címét, hogy rákereshessen. Ha, mondjuk, rendőr bukkan gyanús festményre egy autó csomagtartójában, amin jobbra fa van, balra apáca, középen meg kis Jézus, elég, ha ezeket a kulcsmotívumokat, vagy akár a festmény uralkodó színeit betáplálja a kereséshez. Ez a nemzetközi rendszerekkel összekapcsolt adatbázis pedig csak gazdagszik azáltal, ha nemcsak a lopott, hanem a Magyarországon fellelhető hamis festményeket is tartalmazza majd.

| Hamis legek az utóbbi hónapokból: a Belvedere Galéria nemrég kiadott árverési katalógusában a Ferenczy Károly szignójával ellátott Cigánylány című kép 3 millió 800 ezer forintos kikiáltási áron szerepelt. Kiderült, a mű néhány hónappal előbb már árverési tétele volt egy másik budapesti galéria aukciójának, igaz, ott Áldor János László festményeként. 80 ezerért sem kellett senkinek. 90 millió forintért a Nagyházi Galériában kelt el nemrég a Teniszező társaság című Csontváry-kép, amelyet annak idején valaki nagyon félrenézhetett. Mert hogy a jóval nagyobb haszon reményében szignáltatta Gulácsyvá. Nagyházi Csaba szerint körülbelül egy a tízmillióhoz az esélye ekkora baklövésnek, tudniillik, hogy értékes képet alacsonyabb áron eladható alkotó munkájává szignálnak. A galériások szerint egyébként a hamisítók toplistáján egyértelműen Rippl-Rónai József vezet, őt követi Gulácsy Lajos, Vaszary János, Csók István, Kádár Béla és Scheiber Hugó.

Csontváry Kosztka Tivadar Teniszezõ társaság címû képét Gulácsyként kínálták
Csontváry Kosztka Tivadar Teniszezõ társaság címû képét Gulácsyként kínálták
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.