A gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is feltettük a kérdést: milyen árvíz- és belvízvédelmi előkészületek folynak a Viharsarokban? Kérdésünk egyszerűnek tűnt, mégis nagyon sok időbe telt, amíg választ kaptunk rá.

Az árvízvédelmi osztály munkatársa a szervezet sajtófelelőséhez irányított. A titkárságon dolgozó kapcsolattartót többszöri próbálkozásra sem sikerült közvetlenül elérnünk, csak üzenetet hagyhattunk számára. Egy titkárnővel azt üzente vissza: kérdéseinket tegyük fel a minisztérium sajtóosztályának. Ezt követően újból hívtuk a sajtófelelőst, akivel másfél óra elteltével sikerült beszélnünk. Akkor elmagyarázta: minden megkeresést a minisztériumi sajtófőosztályra kell irányítani, mert ott döntenek arról, ki és milyen szinten válaszolhatja meg kérdéseinket. Sokadik nekifutásra végül mégiscsak kapcsolták a főmérnököt, aki három perc alatt közérthetően elmondta a legfontosabb tudnivalókat, amelyek lényege: átvizsgálták a csatornákat, és töltéseket és területükön nem találtak kirívóan rossz állapotú védművet. Mindezért az információért három és fél óra leforgása alatt összesen tizennégy alkalommal kellett tárcsáznunk az igazgatóságot.

Jó dolog, ha egy szervezetnek van sajtófelelőse. Ám tisztázni kellene: az ő feladata a nyilvánosság tájékoztatása-e, vagy pedig az információk elzárása. Utóbbi esetben ugyanis rendbe kell tenni a fogalmakat, mert nem sajtófelelősöket alkalmaznak, hanem elhárítótiszteket.