A magyarországinál csak Lengyelországban rosszabbak a rákbetegek túlélési esélyei - állapította meg egy svéd és egy lengyel egyetem közös tanulmánya. A felmérés 19 európai országot, Európa lakosságának negyedét fogta át. Az összegzés szerint Ausztria, Spanyolország és Svájc jól kiépített hálózatának és a hatékonyan működő daganatterápiás rendszernek köszönhetően vezet a rákbetegségek korai felismerésében, a korszerű módszerek alkalmazásában. Az Egyesült Királyságban, Csehországban, Lengyelországban és hazánkban a legroszszabb a helyzet: itt a legtöbb a rákos megbetegedés a népességhez viszonyítva.

A vizsgált országokban egy beteg gyógyítására átlagosan 120 eurót fordítanak. Ebből 7-16 euró jut a gyógyszeres kezelésre, a többit a költségek viszik el. Azokban az országokban, ahol modern készítményeket alkalmaznak, nő a betegek túlélési esélye, és csökken a kezelésre fordított összeg. A drágább készítmények ugyanis látványosan javítják a beteg állapotát, így jóval kevesebb ideig van szükség kórházi kezelésükre.

Bár a felmérés meglehetősen borús képet fest a hazai onkológiáról, az itthoni szakemberek szerint a valóság még ennél is rosszabb. Bodoky György, a Szent László Kórház főonkológusa konkrét számokról nem szívesen beszél, a jelentés szerinte az eddig tudottakat csak megerősíti. - Kérdés, hogy a kutatás honnan ismer magyar túlélési statisztikákat, megbízható számaink ugyanis nincsenek. Ez is jelzi, hogy a pontos adatszolgáltatás lenne az alapja annak, hogy valós képet kapjunk a hazai helyzetről. A szűrés, a korai felismerés hiánya és a gyógyszerekhez való hozzáférés akadályozza leginkább a gyógyulást - mondja a főorvos. Az a friss adat, hogy a magyar betegek ötöde egyáltalán nem jut ellátáshoz, a páciensek fele pedig nem a megfelelő kezelést kapja, azt bizonyítja: nem túloz a felmérés.

| "Ez egy sötét ló, majd néhány hónap múlva kiderül, hogy sírunk-e, vagy nevetünk" - fogalmazott még az optimista onkológus is az ellátás közelmúltbeli átalakításáról. Eközben sorra érkeznek a kritikák, főleg a cetrumok kijelölésével kapcsolatban. Mind többen kezdeményezik, hogy azokon a helyeken is, ahol eddig szakszerű ellátást kaptak a betegek - csak most ezt a jogosítványt megvonták tőlük -, a központok felügyeletével, külön szerződéssel folytatódhasson a munka. Erre azonban, úgy tűnik, nincs mód. A kérdésben a minisztérium és az egészségbiztosító is egyértelműen fogalmaz: ott kell a daganatos betegeket gyógyítani, ahol az ehhez szükséges személyi, szakmai és orvos-tehcnológiai feltételek adottak.