Veszélyben a Duna mellékágainak újraélesztése?
Droppa György, a Duna Kör ügyvivője azért tartja sürgetőnek a Duna mellékágainak rehabilitációját, mert a Duna magyarországi szakasza nagyon rossz ökológiai állapotba került, miután szigeteinek, mellékágainak nagy részét a vízügy majd száz éven keresztül érvényesülő koncepciója alapján kőszórásokkal a parthoz kötötte, hogy alacsony vízállás esetén az összes víz a hajóforgalmat szolgálja. Ez azonban azzal fenyegetett, hogy az összes ökológiai érték elpusztul - állítja a Duna Kör. - A kőszórások között a víz eleinte átjut, majd a finom iszap gáttá tömedékeli az így kialakult töltéseket, és elindul az egész mellékág feltöltődése, mert az ott lelassuló vízből a lebegtetett elemek kiülepednek és a mellékágak fokozatosan feltöltődnek. A Duna Kör emlékeztet arra, hogy erre a problémára létezik olyan műszaki megoldás, melyben a környezetbarát hajózás és a part mentén élők igényeit is kielégítő ökológiai rehabilitáció egyaránt megoldható. A rehabilitációhoz, és annak tervezéséhez pénz kell, de természetesen sokkal kevesebb, mint amekkora értéket veszítünk el, ha időben nem cselekszünk - mondja Droppa György.
A Duna Kör egy ideig megalapozottan remélte, hogy a szükséges források előteremthetők, mivel a Duna Kör és a folyó menti önkormányzatokat összefogó Duna Településszövetség kérésére a szaktárca "Duna Program"-ot illesztett be a 2007 -2014-es új Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Ennek központi eleme volt a dunai mellékágak rehabilitációjának 18 milliárdra becsült összege. A Duna menti önkormányzatok pedig 500 millió forintos keretösszegben pályázhattak volna rehabilitációs terveik készítésére. Így 2007-től esélyük lett volna, hogy tervek, engedélyek alapján írhassák meg az EU-s rehabilitációs alapok felhasználására vonatkozó pályázataikat, amelyeket önerőből évtizedek óta nincs módjukban elkészíttetni.
A remények azonban szertefoszlottak, ami mögött a Duna Kör ügyvivője a vízügyi vezetés és a tárca apparátusa közötti szemléleti különbségeit sejti.
A tárcaközi egyeztetésekre a Duna Program elemei már "Partfalmegerősítés és mellékág-rehabilitáció" címszóval kerültek bele. Ezeket fogadta el a kormány, és e célok jelentek meg a hivatalos közlönyben is.
Az utolsó pillanatban pedig - a Duna Körhöz a napokban érkezett hírek szerint - a Duna mellékágak rehabilitációja már nyomokban sem maradt meg az 500 millió forintos előkészítési, tervezési pályázat kiírásában. A végleges változatban a vízügyi apparátus kizárólag a "hagyományos" (egyébként persze szintén megoldandó) feladataira koncentrál, és a dunai mellékágak revitalizációjára, rehabilitációjára nem lehet pályázni. Ez a változás a Duna Kör értékelése szerint érzékenyen érinti a Duna mellett élő több tízezer választópolgárt és az őket képviselő polgármestereket, civil szervezeteket.
Droppa György emlékeztet arra, hogy a VITUKI KHT (Vízügyi Tudományos Kutató Intézet) jelenleg dolgozik az EU normái szerinti hajózóút kialakítását megalapozó tanulmányon, amely 2007-re készül el. Ennél gyorsabban, éppen ezekben az években dől el azonban, hogy lesznek-e egyáltalán élő mellékágak és szigetek a magyar Duna mentén 15-30 év múlva is - szögezi le a Duna Kör ügyvivője.
(forrás: Duna Kör)
