Börtön épül a világ egyik legkülönlegesebb trópusi szigetén, ahol ma is háborítatlanul lehet az óriáscápákat megcsodálni? A The Australian helyszínen járt riportere szerint a Karácsony-sziget 1600 lakója attól tart, hogy második "Guantánamót" létesítenek ott, ahol a madár sem jár, hogy illegális bevándorlókat, elfogott terroristákat és más nem kívánatos személyeket rejtsenek el a világ elől.

Maga a kis közösség főnöke, Gordon Thompson állítja, hogy a szigetlakók élnek a gyanúperrel egy olyan kormányzat (mint az ausztrál) dolgai iránt, amely eltűri, hogy állampolgárait Guantánamóban tartsák fogva az amerikaiak. - Ausztráliában annyi a hely, miért éppen ide, az isten háta mögé építik a létesítményt? - kérdi.

Hivatalosan nyolcszáz személy elhelyezésére, "bevándorlók fogadására, eligazítására" alkalmas tábor épül a fél budapestnyi szigeten, amely másfél ezer kilométerre áll a legközelebbi ausztrál partoktól, egy szál magában az Indiai-óceán közepén, Indonéziától 350 kilométerre délre, egy óriási víz alatti hegy csúcsán. A partot a sziklákon megtelepedett korallzátonyok karéja öleli át.

A szigeten alig van hajók kikötésére alkalmas öböl, emiatt is sokáig elfeledve létezett. Noha már a XVII. században felfedezték, neve csak jó kétszáz év múltán, az ezernyolcszázas évek második felében jelenik meg a hajózási naplókban. A Karácsony-sziget egyetlen bevételi forrása hosszú ideig a foszfátbánya volt.

A sziget ma nemzeti park, egzotikus turistacélpont. Sok olyan állatot tartanak nyilván (például a rókadenevért), amely csak itt él. Talán a legfőbb látnivalót az óriáscápa-búvártúra kínálja, amelyen a hatalmas, tíz méternél is hosszabb állatokat könynyűbúvár-felszerelésben közvetlen közelről meg lehet szemlélni.

A sziget a jó száz éve kezdődött foszfátbányászat nyomán népesült be, kínai munkásokat vittek oda. Mindmáig a kínai közösség a legnépesebb, a kantoni nyelvjárás a legelterjedtebb, de élnek itt fehér ausztrálok és északról ideérkezett malájok is.