Füstöt okádó buszok és a gyógyfürdőhöz sétáló idős emberek - mindennapos látvány ez Hévíz belvárosában, mivel naponta kétszázötven autóbusz érkezik a tótól alig száz méterre lévő buszpályaudvarra. Ezt a helyzetet elégelte meg a város képviselő-testülete tavaly, amikor elhatározta, hogy - több mint tízéves tervezés után - végre elköltöztetik a buszpályaudvart Hévíz határába, a bevásárlóközpont mögötti üres területre. A tervet örömmel fogadták a település lakói. Csakhogy amikor az önkormányzat megváltoztatta eredeti elképzelését, s egy - az elsőként kijelölt helyszíntől alig száz méterre lévő - másik telket szemelt ki az új buszpályaudvarnak, kirobbant a vita. A Hévízért Városvédő Egyesület szerint ugyanis a másodszorra kijelölt terület védett láp, így nem szabad beépíteni. (Az egyesületnek egyébként nem ez az első "lápügye". Mint arról korábban lapunkban beszámoltunk, ez a civil szervezet az egyik legnagyobb ellenzője annak, hogy a Hévízi-tótól alig kétszáz méterre lévő - szerintük védett lápnak minősülő - egykori angolnatelep helyén szálloda épülhessen.)

Füzesi Lászlóné, a Hévízért Város-védő Egyesület vezetője azt hangsúlyozza: ők is azt szeretnék, hogy a buszpályaudvart mielőbb költöztessék ki a belvárosból a bevásárlóközponthoz. Csakhogy szerinte a legutóbb kijelölt területet nem szabad beépíteni, az ugyanis védettnek számít, ráadásul az önkormányzat a szabályokat megszegve változtatta meg a helyszínt. A Hévízért Városvédő Egyesület nagy erőket mozgósítva próbálja bizonyítani igazát. Megjárták ügyükkel a hévízi és a keszthelyi építési hatóságot, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatalt, a Zala Megyei Főügyészséget, továbbá a balatoni főépítész irodáját is. Az egyesület elért ugyan részsikereket, de a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közelmúltban hozott elsőfokú, nem jogerős határozata kimondta: a vitatott telek nem minősül lápnak.

- Megfellebbeztük a döntést, mint ahogyan az új pályaudvarra kiadott építési engedélyt is. A jogerős döntésekig pedig kitartunk amellett, hogy csak az elsőként kijelölt telket szabad beépíteni - mondja Füzesi Lászlóné.

- Ha nem akadékoskodna az egyesület, akkor már régóta nem járnának autóbuszok a belvárosban - állítja Vértes Árpád, Hévíz polgármestere. Arra a kérdésünkre, hogy miért kellett megváltoztatni az új buszpályaudvarnak elsőként kijelölt, s vita nélkül elfogadott helyszínt, azt válaszolja: a döntés után derült csak ki, hogy azt a telket értékesíthetik egy befektetőnek, aki ott élményfürdőt építene. Vértes Árpád szerint hamarosan elkezdhetik az új helyszínen a buszpályaudvar kivitelezését: a létesítmény 200 millió forintba kerül. A tervek szerint jövőre, de legkésőbb 2007-ben sétálóutca, zenepavilon, díszkút lesz a mostani buszpályaudvar helyén.

Habár a buszpályaudvar ügye még nem zárult le, máris újabb vita kezd kibontakozni az önkormányzat és a civil szervezet között. A Hévízért Városvédő Egyesület ugyanis már most jelezte: ellenzi az élményfürdő megépítését ott, ahová a város tervezi, mivel álláspontjuk szerint az veszélyeztetheti a gyógytavat. Ha ugyanis itt újabb kutat fúrnak, az - legalábbis az egyesület álláspontja szerint - veszélyeztetheti a gyógyfürdő vízellátását. Ugyanakkor a hévízi önkormányzat szerint ez az állítás nem megalapozott.

Csak abban van egyetértés, hogy a létesítménynek nincs helye a belvárosban