A rendszerváltás óta 311-ről 213-ra csökkent a lélekszám a Borsod megyei Gagyvendégiben, pedig a megüresedő lakások némelyikébe nemrégiben új lakók is költöztek.

Kerekes János polgármester szerint a település természetes fogyása tizenöt éve tart, a halálozások száma rendre meghaladja a születésekét, a lakosság öregszik, a faluban élők fele idős, nyugdíjas. Az óvodás és iskolás gyermekek száma egyre csökken, a huszonöt gyermekre tervezett óvoda a jobb kihasználtság érdekében ma már a szomszédos Gagybátor gyermekeit is fogadja.

Boltot a szövetkezet, kocsmát egy helyi vállalkozó működtet a községben, ahol a legnagyobb foglalkoztató egy három alkalmazottal működő mezőgazdasági vállalkozás. Az egykori téesz dolgozóinak gyerekei elköltöztek Gagyvendégiből, a családok idősebb tagjait viszont helyhez köti a pénztelenség, az alacsony ingatlanár.

Nem egyedi jelenségről van szó. Falvak tömege van hasonló, néha még ennél is rosszabb helyzetben. Nem véletlen, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége olyan állásfoglalást tett közzé a közelmúltban, amely szerint - idézzük - tizenöt évvel a rendszerváltozás után ideje lenne már egyértelműen megfogalmazni, melyek a feladatai a kistelepüléseknek, a körzeti közszolgáltatásokat nyújtó intézménnyel rendelkező nagyobb településeknek, a körzetközponti szerepet nem gyakorló kisvárosoknak, a kistérségi központoknak, valamint a megyei jogú városoknak.

Tény, hogy a települések nem mindenütt képesek azonos szintű közszolgáltatásokat nyújtani, meghatározható viszont az a szolgáltatási minimum, amire lakóhelyétől függetlenül mindenki számíthat. Jelenleg ugyanis, miközben a lakosság deklaráltan mindenütt hasonló közszolgáltatásokra számíthat, az egyes települések kínálta létfeltételek között óriásiak a különbségek.

Elég csak a dél-baranyai Tengeri nevű községet említeni: a falu jövője valószínűleg az lehet, hogy az itteni portákat felvásárolják a külföldiek. Tengeriben másfél évtizede még kilencvenheten éltek, most mindössze hatvanhárom lakosa van a községnek. A helybeliek többsége nyugdíjas, a munkaképes lakosok szinte mindegyike állástalan. Ha a külföldiek nem vásárolják föl rövidesen a portákat, akkor a falu valószínűleg egy-két évtizeden belül kihal.

Veszélyben a kistelepülések