Bozóttüzek a költségvetés után
Egyházi iskolák támogatása:
Az egyházak jogos követeléseinek csak töredékét teljesítették a kormánypártok a költségvetés megszavazásakor - jelentette ki lapunknak Veres András püspök, a katolikus püspöki kar titkára, ezért a katolikusok más egyházakkal együtt nagy valószínűséggel az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A püspök tájékoztatása szerint az egyházi iskolák becsülhetően négy-ötmilliárd forinttal kapnak kevesebbet annál, mint ami egyenlő finanszírozás esetén járna. További milliárdos nagyságrendű veszteséget okoz számításaik szerint az, hogy csökken az egyházak kiegészítő támogatásának összege. A püspök kifogásolta azt is, hogy kivették a törvényből: közalkalmazotti bérezés jár az egyházi közszolgálati intézmények dolgozóinak.
Arató Gergely, az OM politikai államtitkára szerint viszont a kiegészítő támogatáson felül egymilliárd forintnyi plusztámogatáshoz jutnak az egyházi iskolák azzal, hogy három kiegészítő normatívát közvetlenül igényelhetnek. A hétfőn megszavazott költségvetési törvény értelmében megkapják a korábban vitatott sorsú bejáró normatívát, a kistelepülési normatívát, ha ez indokolt, valamint a kistérségi támogatást, ha együttműködési megállapodást kötnek a kistérségi társulásban résztvevő iskolákkal. A katolikusok szerint jogsértő ilyen megállapodáshoz kötni a támogatást. Ezeket a támogatásokat korábban akkor is megkapták, ha nem láttak el ilyen feladatot. Az egyházi iskolák kiegészítő támogatását úgy számolják ki, hogy megnézik, mennyibe kerül átlagosan egy önkormányzati iskolában tanuló diák oktatása, és ebből vonják le a központi alapnormatívát. Ez adott okot az államtitkár szerint arra a félreértésre, hogy az egyházi iskolák tüntetésének hatására egy (!) forinttal emelték volna az egyházi iskolák kiegészítő támogatását. A parlamenti vita során módosult a különböző támogatások mértéke, így az önkormányzati iskolákban a gyerekek oktatására szánt összeg és az alapnormatíva különbözete is változott - véletlenül épp egy forinttal nőtt. Mivel ennek a különbözetnek a mértékével megegyezik az egyházi iskolák kiegészítő támogatása, ezért az is éppen egy forinttal nőtt. A javaslatot azonban a többség leszavazta.
Bébikötvény-fordulat:
Meglepő fordulat állt be a babakötvény ügyében. E szerint 18 éves kor után az állam által biztosított összeget csak meghatározott célra, vagyis felsőfokú tanulmányokra, lakhatási problémák megoldására, vállalkozás elindítására lehet költeni. Az eredeti javaslat szerint nem volt ilyen korlátozás. Kérdésünkre kiderült: a szabad demokrata Béki Gabriella indítványozta, hogy korlátozták a megtakarítás felhasználását. Szintén az ő javaslatára fogadták el, hogy a szegényebb családok gyermekei magasabb támogatást kapjanak. A rászorulók kiegészítő támogatását 30-30 ezer forint helyett
42-42 ezerrel növelhesse az állam. A felhasználás megkötését kritikai észrevételek alapján határozták el: ezek szerint félő, elherdálnák a pénzt az éppen nagykorúvá vált fiatalok, ha bármire költhetnék. A Fidesz üdvözölte a szabad demokrata kezdeményezéseket, és segédletével be is kerültek a módosítások.
Nyugdíj:
A kormány, miként arról lapunkban tegnap már beszámoltunk, a nyugdíjak korrekciós célú emelésével azt a korábbi állapotot szeretné megszüntetni, hogy az állandóan változó szabályok miatt hiába kapott ugyanakkora fizetést és dolgozott ugyannyi évet két ember, nyugdíjuk markánsan különbözhetett. A korrekció persze nem megy egyik pillanatról a másikra, több lépésben, öt év alatt próbálják elérni. Tegnapi lapszámunkban 2,3 százalékban jelöltük meg a jövő évi "rendes" nyugdíjemelés mértékét: ez valójában 4,3 százalék lesz. A korrekciós kiegészítések ezen felül járnak.
