A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a törvény parlamenti elfogadásának másnapján elmondta, az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy a kormányzat más belátásra jut, visszavonja az egyházi oktatási és szociális intézményekkel kapcsolatos "diszkriminatív elvonásokra" tett javaslatokat. "Nem így történt, bár részeredményeket meg lehet állapítani" - jelentette ki.

Veres András hangsúlyozta, hogy a jövő évben részben megadják intézményeik számára a személyenkénti 15 ezer forintos bejárói normatívát, a 45 ezer forintos társulási támogatást és a háromezres lélekszám alatti kistelepüléseknek járó 25 ezer forintos juttatást. Felvethető a kérdés, hogy ez az idén miért nem történt meg - tette hozzá.

Ugyanakkor az egyházi intézmények az államiakkal ellentétben 2006-ban nem részesülhetnek az úgynevezett többcélú kistérségi társulás forrásaiból. Ez bejáró gyermek esetében 65 ezer forintot, iskolabusz igénybevételével további 65 ezer forintot jelent, vagyis összességében 130 ezer forintot tesz ki. Problémát jelent az is, hogy a törvényben 128.970 forint szerepel egyházi kiegészítésként, holott ez már 2004-ben is 156.399 forint volt. A 30 ezer forintos különbség év közben jelentős forráskiesést fog jelenteni - hangsúlyozta a püspök.

Felhívta a figyelmet arra, hogy kivették a törvényből azt a passzust, amely szerint az egyházi intézményekben dolgozók is megkapták volna a közalkalmazotti bérezést.

Veres már most leszögezte, hogy a költségvetés ügyében az Alkotmánybíróságnak kell állást foglalnia, amely azonban még korábbi beadványukkal sem foglalkozott. (A katolikus, a református és az evangélikus egyház ez év márciusában közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjai miatt.)

Evangélikus egyház: a költségvetés kérdéseit újra meg kell vizsgálni a törvényesség mércéjén

A Magyarországi Evangélikus Egyház tudomásul vette a 2006-os költségvetési szavazás végeredményét, de úgy érzi, a törvényesség mércéjén újra meg kell majd vizsgálni az esélyegyenlőség és a szektorsemlegesség kérdését - közölte Hafenscher Károly szóvivő kedden.

"Egy ország egyre nehezedő gazdasági helyzetében természetesen az egyház is osztozik, takarékos életvitelével. Az azonban érthetetlen, hogy miért kerülnek az egyházi intézmények még a többieknél is hátrányosabb helyzetbe" - olvasható az MTI-hez a parlamenti döntés másnapján eljuttatott közleményben. Eszerint nem az a kérdés - mint több médium tévesen jelezte -, hogy az egyházak többet kérnének, hanem az, hogy legalább az önkormányzati iskolákhoz és szociális intézményekhez hasonló szinten tudják-e működtetni a társadalmilag hasznos intézményeiket.

"Amennyiben az illetékes szervek eleget tettek volna törvényben előírt érdemi egyeztetési kötelezettségüknek, a költségvetés e fejezete nem hozott volna karácsony előtt ilyen békétlenséget, társadalmi megosztottságot" - írta Hafenscher Károly. Az evangélikus egyház szóvivője hozzátette: remélik, hogy a jövőben az illetékes minisztériumok és kormányzati szervek az egyházak képviselőivel időben és érdemben egyeztetve közmegelégedésre szolgáló döntést hoznak.

A református egyház a nemzetközi közvéleményhez fordulna

Bölcskei Gusztáv református püspök szerint nincs más jogi lehetőségük a jövő évi költségvetés ellenében, mint hogy az Alkotmánybírósághoz  fordulnak, s ezen túlmenően informálják a nemzetközi közvéleményt. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta: a módosítások ellenére a 2006. évi költségvetésről szóló törvény diszkriminatív az egyházi intézményekre nézve.

Azt, hogy a törvénybe bizonyos támogatások végül mégis bekerültek, a püspök úgy értékelte: a kormány beismerte, hogy az idei költségvetésben az egyházi intézmények jogtalanul nem kapták meg ezeket a forrásokat.

Bölcskei Gusztáv megerősítette: az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy a kormányzat visszavonja az egyházi oktatási és szociális intézményeket hátrányosan érintő javaslatokat. Mint hozzátette, bizonyos kormányzati tényezők hamis illúziókat keltettek bennük, de úgy látszik, hogy "nem tudták féken tartani Magyar Bálint egyházellenes indulatait".

"Más jogi út nincs, mint az Alkotmánybíróság, sőt továbbmegyek, a nemzetközi közvélemény informálása" - jelentette ki Bölcskei Gusztáv.

Mazsihisz: bizonyos diszkriminációk fennmaradtak a költségvetésben

Történtek előrelépések a kormányzat oldaláról a jövő évi költségvetés tervezetének módosítása ügyében, de bizonyos diszkriminációk fennmaradtak a törvényben - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kedden.

Az előrelépések azt bizonyítják, hogy azok a kifogások, amelyeket az egyházak, felekezetek megfogalmaztak, nem voltak alaptalanok - mondta Feldmájer Péter. Hangsúlyozta, hogy igényeiket 100 százalékban nem teljesítették, "bizonyos diszkriminációk fennmaradtak".

A Mazsihisz elnöke rámutatott arra, hogy mindezek mind az oktatási, mind a szociális területet igen jelentősen érintik, és nehéz helyzetbe hozza intézményeiket.

(forrás: MTI)