Osztrák-magyar kormányülés Bécsben
Wolfgang Schüssel és Gyurcsány Ferenc Hubert Gorbach alkancellár társaságában sajtótájékoztatón számolt be az együttes osztrák-magyar kormányülésről.
A kancellár első osztályú munkatalálkozónak minősítette az együttes ülést. Emlékeztetett arra, hogy a monarchia idején utoljára 1918 októberében tartottak osztrák-magyar kormányülést, amelyen azonban csak néhány kérdést tekintettek át egy széteső császárság körülményei között. Kedden viszont két stabil demokrácia - mindkettő EU-tag - kormányai rendkívül széles skálán vitattak meg együttműködési kérdéseket. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy Ausztria és Magyarország együttműködése nem valami vagy valaki ellen irányul, hanem valamiért, a két ország népeinek érdekében bontakozik ki.
Kiemelte annak fontosságát, hogy az együttes ülés előtt 3 nappal állapodtak meg Brüsszelben a 2007 és 2013 közötti időszak EU-költségvetéséről. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország és a magyar miniszterelnök nagyon fontos és aktív szerepet játszott a megállapodás érdekében, a visegrádi négyek elnökeként több alkalommal is kapcsolatba lépett a bizottság és a tanács elnökével. Leszögezte, hogy "a megállapodás mindkettőnk érdekét szolgálja". Tájékoztatást adott arról, szívesen tesz eleget a magyar miniszterelnök meghívásának, hogy vegyen részt az 1956-os forradalom évfordulós megemlékezésén.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az 1918-as kormányülés valaminek a végét jelentette, "aminek pedig most az elején tartunk, az annak megértése, hogy a folyamatosan bővülő Európai Unió csak akkor lesz hatékony, ha a régiók között a mainál szorosabb együttműködés valósul meg". Kifejtette, magyar részről úgy vélik, hogy ebben a regionális együttműködésben Ausztriára különleges szerep vár. Hozzáfűzte, hogy arra bátorítja Ausztriát, vállalja ezt a szerepet, és segítse elérni: "Európa fedezze fel újra Közép-Európát". A miniszterelnök kifejtette, rendkívül pozitívnak tartja azt a szerepet, amelyet Ausztria játszott az új Európa megformálásában. Az EU-költségvetés elfogadásával kapcsolatban méltatta a nyugodt és állhatatos osztrák közvetítői szerepet. - Enélkül minden bizonnyal ilyen sikeres megállapodást nem kötöttünk volna - fűzte hozzá.
A miniszterelnök konkrét példákat sorolt arra, hogy a regionális együttműködés keretében mekkora összegeket költenek közös fejlesztésekre a határ menti osztrák és magyar települések közötti összeköttetés javítására. Felhívta a figyelmet azoknak a megállapodásoknak a fontosságára, amelyeket a kormányülés után írtak alá a szakminiszterek a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. Felsorolta, hogy a határ menti ingázók és munkavállalók ausztriai foglalkoztatására megszabott kereteket összesen 4 ezer főre növelték, külügyi területen fejlesztik a konzuli együttműködést, a magyarországi úthálózat fejlesztését hozzáigazítják az ausztriai építési tervekhez.
Gyurcsány kifejtette, hogy a magyarok a hétköznapi szóhasználatban továbbra is sógorként emlegetik az osztrák szomszédokat. Hangsúlyozta, hogy ennek gyökerei a monarchiáig nyúlnak vissza. - De van valami, ami ennél frissebb élmény: 1956-ban Ausztria 200-250 ezer menekültet fogadott be. Ez a semleges Ausztria nagyon bátor kiállása volt a szabadság és a demokrácia mellett, és a legnagyobb hatású humanitárius intézkedés és döntés volt - szögezte le. Hozzáfűzte, hogy Magyarország azóta is hálás Ausztriának, és köszöni, hogy második hazája lett azoknak a menekülteknek, akik a területén le is telepedtek. - Ez az összekötő kapocs az, amely megőrzésre érdemes. Ezt a megőrzést szolgálja majd mostantól kezdve hasonló, együttes kormányüléseket fogunk tartani - emelte ki a miniszterelnök.
Német lap szerint nem csak nosztalgiából áll az osztrák-magyar viszony
Együttes osztrák-magyar kormányülés 1918 óta nem volt, s bár a jövőben is egyedi utat jár majd Ausztria és Magyarország, mégis bizalommal telve működnek majd együtt - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung Nem csak nosztalgia című, a bécsi osztrák-magyar kormányülésnek szentelt cikkében.
A német lap bécsi tudósítója emlékezetbe idézte, hogy Magyarország és Ausztria között a hidegháború idején is messze szorosabb volt a viszony, mint az ellentétes társadalmi, illetve szövetségi rendszerekhez tartozó többi ország között. Az összetartozás érzése különösen nyilvánvaló vált az 1956-os felkelés leverése után, amikor is ezrek menekültek a szomszédos országba, ahol morgás nélkül befogadták őket.
A frankfurti lap emlékeztetett egy közelebbi esetre is, 2000-re, amikor az Európai Unió a Schüssel-Riess-Passer kormány hivatalba lépése után egyfajta "szankcióval" sújtotta Bécset, de - mint a tudósító fogalmazott - Budapest az uniós csatlakozási tárgyalások ellenére sem engedett a konformitáskényszernek, "nem úgy mint Prága, s nem hagyta magát Bécs ellen vezettetni".
A bécsi együttes kormányülés jelképes erővel bír, ám a két ország közös európai jövőjéről van most szó, különös tekintettel arra, hogy a jövő év első felében Ausztria tölti be az EU elnökének tisztét. A találkozó csúcspontjai közé tartozik a közös külképviseletek fenntartásáról szóló megállapodás. Közös külföldi missziók 1918 előtt is voltak, s Podgoricában (Montenegro) most is működik egy ilyen. "Az, ami Bécsben történik, több mint K.u.K-nosztalgia. Természetszerűleg az is, de elsősorban az európai egységfolyamat látható eredményéről van szó, a 2005-ös visszaesések ellenére is" - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Megállapodások
Wolfgang Schüssel kancellár és Gyurcsány Ferenc látta el kézjegyével a közös kormánynyilatkozatot, amely a Magyar-osztrák együttműködés az újraegyesülő, versenyképes Európáért címet viseli. A kancellár, valamint a kisebbik koalíciós párt képviseletében alkancellári tisztséget betöltő Hubert Gorbach, aki egyben közlekedési, innovációs és technológiai miniszter, valamint Kovács Kálmán informatikai és távközlési miniszter memorandumot írt alá az információs és kommunikációs technológia területére vonatkozó kooperációról. Ursula Plassnik és Somogyi Ferenc külügyminiszterek írták alá a két minisztérium megállapodását a külképviseleteken folytatandó együttműködés fejlesztéséről. Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter, Elisabeth Gehrer és Magyar Bálint oktatási miniszterek közös nyilatkozatot írtak alá a szakmai képzésről, valamint a szakmai területeken szerzett képzettségi bizonyítványok elismeréséről. Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi, valamint Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter jegyzéket írt alá a határ menti ingázókra és a gyakornokokra vonatkozó megállapodás módosításáról. Liese Prokop és Lamperth Mónika belügyminiszter pedig jegyzőkönyvet írt alá az államhatár láthatóságáról szóló módosított megállapodás megerősítő okiratainak a cseréjéről.
(MTI)
