Veszélyben az Életöröm
December elején - egy nappal azelőtt, hogy Budapesten nyugdíjasok tiltakoztak a szociális intézményeket szerintük igazságtalanul érintő tervezett költségvetési elvonások ellen - Veszprémben felavatták az Életöröm Idősek Otthonát, a Dunántúl legnagyobb magánberuházásban megvalósult idősellátó létesítményét. Karácsonyig beköltözik az első ötven lakó, ám egy - lapzártánkig még meg nem szavazott - törvénymódosítás miatt elképzelhető, hogy hamarosan visszavonják az otthon működési engedélyét.
Szigeti József, az idősek otthonát megépítő Kariatidák Kft. képviselője kérdésünkre válaszolva azt mondta: szerinte jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy jogszabályváltozás miatt visszavonjanak egy már kiadott, érvényes működési engedélyt. Ez ráadásul ellehetetlenítené a kivételesnek tekinthető veszprémi idősgondozási modellt.
- Az általunk kínált egyedülálló konstrukció lényege, hogy a beköltöző nyugdíjasok az általuk használt apartmannak a tulajdonjogát vagy a holtig tartó használati jogát vásárolják meg - mondja Szigeti József. - A leendő gondozottak az ehhez szükséges pénzt a meglévő panellakásuk vagy családi házuk ellenértékéből tudják előteremteni. Az egyes apartmanok, akár egy társasház esetében önálló helyrajzi számon szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A veszprémi intézménybe belépőknek a használati jogért 7-8 millió, a tulajdonjogért 13-14 millió forintot kell fizetniük. Eddig a beköltözők egyharmada a tulajdonjogot választotta. Ebben a modellben a lakó elhunyta után az örököse akár az intézménynek, akár egy magánszemélynek eladhatja, illetve kiadhatja majd az apartmant. Az egyetlen kikötés, hogy a lakásban ténylegesen csak egy arra jogosult, gondozási szerződéssel rendelkező nyugdíjas lakhat.
Az Életöröm Idősek Otthona másfél milliárd forintból épült meg, amelyhez a beruházó cég 900 millió forintos bankhitelt vett fel. Az épületben, ahol 108 apartmant alakítottak ki, hoszszú távon átlagosan 130 gondozottal számolnak. Az intézményt nonprofit szervezetként az Életöröm Idős Otthon Kht. működteti, amelynek két tulajdonosa a Kariatidák Kft. és a veszprémi önkormányzat. Az idősotthoni funkciót csak mindkét tulajdonos hozzájárulásával lehet megváltoztatni, amelynek biztosítására a kht. ellátási szerződést kötött a várossal.
Az új, teljes körűen akadálymentesített létesítmény kiemelkedő színvonalú ellátást biztosít a gondozottaknak. Az összesen 3700 négyzetméteres közösségi élettérben többek között saját konyhás étterem, könyvtár, klub- és internetszoba, mosoda, orvosi rendelő, tornaterem, kápolna kapott helyet. Szigeti József mégsem tartja luxusnak a körülményeket.
- Tény, hogy az önkormányzati fenntartású idősotthonokban kényszerűségből egy lakótérbe költöztetik össze a nyugdíjasokat, nálunk viszont kizárólagos használatú lakrészben lakhatnak a rászorulók - mondja Szigeti József. - Ám az önálló apartmanokban történő elhelyezésen kívül nincsenek luxusszolgáltatásaink, csupa olyasmit kínálunk a gondozottaknak, amit a jogszabály minden intézmény számára kötelezően előír.
Szigeti József - a Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesületéhez hasonlóan - elhibázottnak és igazságtalannak tartja a jövő évre tervezett állami normatívacsökkentést. A kormány szándéka szerint 2006-ban húsz százalékkal, 769 ezer forintról 615 ezer forintra csökkenne az emelt szintű szolgáltatást nyújtó, magánfenntartású idős otthonok egy főre jutó évi normatív támogatása.
Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter lapunknak nyilatkozva korábban elmondta: a szociális tárca nem akarja lehetetlen helyzetbe hozni az emelt szintű otthonok lakóit, csupán a tulajdonosok profitját kívánja mérsékelni. Hozzátette: a kormánynak az a feladata, hogy a szűkös költségvetési forrásokat a lehető legigazságosabban ossza el, ezért csökkenti az átlagon felüli otthonok állami támogatását, miközben a leginkább rászorulókat ellátó, rossz körülmények között működő intézményekét javítja.
- Az intézmények fenntartási-üzemeltetési költségeit nem szabad összekeverni az egyszeri belépési díjjal - mondja Szigeti József. - A gondozási díj a veszprémi otthonban havi hatvanezer forint, ami alig több mint egy önkormányzati intézményben. A jogszabály által előírt teljes körű ápolás-gondozás egyébként bármely intézményben ténylegesen havi 120-130 ezer forintba kerül, ezért van szükség az állami normatív támogatásra. A tulajdonjog vagy használati jog egyszeri megvásárlása az Életöröm otthonban azért ilyen drága, mert a leendő lakóknak is anyagi áldozatot kell vállalniuk azért, hogy modern, egyszemélyes apartmanokban lakhassanak életük végéig.
A veszprémi létesítményben megkérdeztünk néhány beköltözőt arról: miért adták fel a biztos otthonukat? A lakók közül többen is elmondták: korábban egyedül éltek a lakótelepi vagy társasházi lakásukban, a nyugdíjuk pedig egyre kevésbé volt elég a rezsiköltségekre. Voltak, akik azzal éveltek, hogy féltek már egyedül élni, ráadásul hiányzott számukra az állandó orvosi felügyelet is. Mások kifejezetten azzal indokolták a belépésüket, hogy ebben az idősek otthonában továbbra is ingatlantulajdonosnak érezhetik magukat.
A nemrég megnyílt intézményt a tervezett állami normatíva csökkentésénél is nagyobb mértékben fenyegeti a szociális törvény módosítása. A parlament előtt lévő tervezet alapján 2006. január elsejétől a "szociális törvény hatálya nem terjedne ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevőnek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn". Ez a változtatás azzal járna, hogy az Életöröm Idősek Otthonában élők csupán egy nyugdíjasház lakóinak számítanának, akik után nem járna normatív támogatás.
- Ha a parlament elfogadja ezt a jogszabály-módosítást, akkor alkotmányossági felülvizsgálatot kérek - mondja Szigeti József. - A veszprémi Életöröm Idősek Otthona a hatályos szociális törvény alapján kapott működési engedélyt, ezért jogállamban az engedély visszavonását előre megjósolni több mint felelőtlenség. A minisztériumnak el kell döntenie, hogy az idősotthoni ellátást csupán szegénykérdésnek tekinti-e, mert akkor ennek a feltételeit a jogszabályban pontosan rögzítenie kell. A veszprémi modell lényege, hogy a társadalmi szolidaritás, azaz az állami normatív támogatás mellett számít a rászoruló idős emberek anyagi teherviselésére is. Az ide beköltözők nem csupán az állami gondoskodásra építenek, hanem hajlandóak felcserélni az ingatlanukat egy idősotthoni lakásra. Meggyőződésem, hogy ez a jövő útja.
A szociális tárcánál csupán a változtatás szándékának a tényét erősítették meg. A minisztérium sajtóosztályától megtudtuk: az országban jelenleg csak két helyen - Veszprémben és Budapesten - működik olyan idősek otthona, amelyet érinteni fog a jogszabályváltozás. Ezeknek a létesítményeknek a jelenleg érvényes működési engedélyét felül fogják vizsgálni, s a módosítás hatályba lépése után visszavonják.
