Barroso elsősorban a hét végén született keretköltségvetési megállapodást értékelte a sajtó előtt, és ennek során egyebek között a 2008-2009-re elhatározott költségvetés-szerkezeti felülvizsgálat fontosságát méltatta. Hangoztatta, hogy fékek és tabuk nélküli átgondolásra van szükség, és ebből a folyamatból az Európai Bizottság ki is fogja venni a részét. Leszögezte: a költségvetést az alapoktól át kell vizsgálni, már csak azért is, mert a mostani tárgyalások tanúsága szerint a következő kereteket már nem biztos, hogy egyáltalán sikerülne jóváhagyni.

A bizottsági elnök megismételte, hogy - bár eredetileg ambiciózusabb büdzsét képzelt el - elégedett a költségvetési megállapodással, amelynél jobbat az ismert körülmények miatt aligha lehetett volna valamennyi tagországgal elfogadtatni. Barroso csatlakozott egyúttal azokhoz, akik Angela Merkel német kancellárt dicsérték a döntést kidolgozó csúcsértekezlet alatti kimagasló közvetítői érdemeiért, illetve a végső kompromisszumos tervezet alapját képező - a francia Jacques Chirac elnökkel együtt készített - javaslatáért. A brüsszeli politikus ismét elégedettségét fejezte ki, hogy az unió túljutott egy válsághelyzeten, és jó előjelekkel indul a következő esztendőnek.

Ugyanezt emelte ki a január elsejétől hivatalba lépő osztrák soros elnökség kulcsfigurája, Plassnik asszony. Az unió legfontosabb ügyeit vivő - a tagországok külügyminisztereiből álló -, úgynevezett általános ügyek tanácsának leendő soros elnöke hangoztatta, hogy a nehézségek éve után Ausztria szeretné ismét jó úton látni az uniót. Hozzátette, hogy emiatt a várakozások is nagyok Béccsel szemben, de - mint mondta - a reményekben is ésszerűnek kell maradni.

Az osztrák elnökség törekvései közül kiemelte az alkotmányos válság kimozdítására - várhatóan júniusban - teendő kísérletet, a további bővítés folyamatát, illetve a munkahelyteremtésre és a növekedésre vonatkozó törekvések fokozását. Bécs fontos célja az is, hogy az unióban lakó emberekkel még jobban megismertesse az EU munkáját, illetve az uniós együttműködés jelentette előnyöket.

Az uniós vezetők korábbi döntésének értelmében a következő félévet záró csúcstalálkozón, júniusban tekintik át, hogyan állnak az unió intézményrendszeréről, működéséről folyó nemzeti és intézményközi viták, egyeztetések, milyen lépések lehetségesek az elakadt alkotmány tartalmának megvalósítása érdekében. Plassnik mindazonáltal jelezte, hogy érdemi döntések ekkor még nem várhatók, lassúbb folyamatról, aprólékos építőmunkát kívánó tevékenységről van szó. A júniusi csúcson várhatóan sor kerül viszont az uniós bővítési tervek felülvizsgálatára, egyebek közt annak meghatározására, hol legyenek az EU végső határai.

Az osztrák elnökség szorosan együtt kíván működni a jövő év második felében hivatalban lévő Finnországgal. Ezt bizonyította egyebek közt az is, hogy Plassnik közösen tartotta bemutató sajtótájékoztatóját a finn elnökséget képviselő Antti Peltomaki államtitkárral. Utóbbi elmondta, hogy Helsinki Béccsel együtt azon próbál munkálkodni, hogy az uniós integrációban ismét konkrét előrelépések történjenek. Emellett jelezték, hogy jövőre minden bizonnyal megkezdődik a csatlakozási tárgyalások érdemi szakasza Horvátországgal és Törökországgal.

Az említettek mellett az osztrák és a finn elnökség közös prioritásai közé tartozik az atomerőművek biztonsága, a környezet védelme, a szolgáltatások liberalizálásáról szóló irányelv véglegesítése, a kutatások és újítások ösztönzése EU-szerte, illetve további előrelépések az unió bevándorlással kapcsolatos politikájában. Peltomaki valamennyi törekvés közül kiemelte az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát.

(MTI)