Az én országom a legnagyobb befizető, márpedig én megállapodást akarok - fakadt ki a péntek éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásokon Angela Merkel német kancellárnő, azt fejtegetve: javítani kell a matematikaoktatást Európában, hogy ezekkel a számokkal mindenki tisztában legyen. Az újságírók az EU-csúcsnak otthont adó Justus Lipsius épület zárt láncú tévéadóján követhették, ahogy péntek este a britek egyre többet húzták az időt, késleltették az új javaslatokat, a miniszterelnökök a csúszás miatt a vacsoráról is lemaradtak, Jacques Chirac francia elnök pedig a szocreál társalgó spenótzöld fotelébe süppedve győzködte Merkelt. Menet közben több vezető a szállodájába tért vissza rövid időre, míg mások az épületben vonulhattak vissza a nekik készített külön szobába. Kétoldalú egyeztetések is folytak, mindenki papírokat dugdosott a többiek orra alá.

Kiszivárogtatások szerint a lengyelek és a magyarok ellenkeztek a legtovább. A maratoni egyeztetés után, a szombat hajnali három órára kialakuló alku az általános brüsszeli megítélés szerint jórészt a most debütáló német kancellárnő eredménye. Eleve Berlin javasolta, hogy az EU-összesített jövedelem (GNI) 1,045 százalékára emeljék a brit elnökségi javaslathoz képest a kiadások főösszegét, a 2007 és 2013 közötti hét évre. Ez 862,36 milliárd eurót jelent. Németország szövetségeseket is gyűjtött ehhez az ajánlatához, és az öszszeg bekerült a legutolsó brit javaslatba, amelyet végül minden tagállam elfogadott.

A keretköltségvetés a tagállamok által elfogadott változatában is nagyban a "karácsonyi ajándékosztásra" épül. London az általános ellenkezést látva a lefaragásokkal szemben már korábban úgy döntött, hogy testre szabott csomagokkal próbálja jobb belátásra bírni partnereit, főleg a felzárkóztatási pénzekből profitáló új tagállamokat. Miközben tehát a korábbi ajánlatok - így a saját támogatási kategóriájából éppen kieső Közép-Magyarországnak (Budapestnek és Pest megyének) juttatott 140 millió euró - kivétel nélkül megmaradtak a végén is, a lista még tovább bővült. A régi tagállamok közül a legtovább ellenkező olaszok kaptak 1,9 milliárdot, és még a dúsgazdag Bajorország is elkönyvelhetett százmilliót.

A júniusi EU-csúcson azon bukott el az egyezség, hogy: 1. a nettó befizető tagállamok egy része sokallta a GNI-arányosan 1,06 százalékos főösszeget; 2. nem volt egyetértés a büdzsé szerkezetében: mindenki kifogásolta a Londonnak huszonegy éve járó különleges visszatérítést, amely 2013-ra 7,3 milliárd euróra szökik fel, miközben a franciák nem engedtek az agrártámogatásokból, amelyet a britek válaszul támadtak.

Tony Blair, az Európai Tanács soros elnöke most megoldást talált a második problémára is. Miközben makacsul ismételgette, hogy a visszatérítés csak az agrárpénzekkel együtt bolygatható, kizárólag az új tagállamok vonatkozásában lemondott újabb 2,5 milliárd euróról, azaz a korábbi nyolcmilliárdos ajánlattal együtt immár 10,5 milliárdról - a hét évre szóló összeg alig ötödéről. Másnap ezért az ellenzéki brit konzervatívok, valamint a legnagyobb példányszámú jobboldali és bulvárlapok élesen támadták - azzal érvelve, hogy az engedményért cserébe semmit sem kapott a franciáktól.

- Magyarország egészen nagy sikert ért el, amiért jöttünk, azt elértük - értékelte az eredményt szombat hajnali sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc kormányfő. Hangsúlyozta: hazánk Csehország után az EU második legnagyobb haszonélvezője lesz egy főre vetítve, a Magyarországnak járó EU-források pedig a 2004-2006-os időszakhoz képest 3,5-szörösükre nőnek.

Az első brit költségvetési javaslatban 21,6 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás szerepelt Magyarország számára, az elfogadott költségvetés már 22,6 milliárd eurót tartalmaz. Ez tehát egymilliárdos növekedés akkor is, ha a júniusi luxemburgi javaslatban szereplő számhoz képest egymilliárdos a veszteség. Hazánk számára kedvező továbbá, hogy a 85 százalékos uniós társfinanszírozás lehetősége tehermentesíti a hazai büdzsét, az önkormányzatokat pedig nem sújtja az áfa az EU-források után. E kettőből a kormány 3,5-3,5 milliárd euró költségkímélést remél. Eredmény még (Közép-Magyarország keretén túl), hogy a kohéziós pénzek lakásfelújításra is felhasználhatók, sőt a brit javaslathoz képest kikerült az ezt megkötő "szociális" jelző.

Az egyetlen hiány - és ezt Gyurcsány is elismerte (azzal, hogy önmagában nem érte meg a vétót) -, hogy az n+2 szabály csak 2010-ig lazulhat n+3-ra. Azaz: a tárgyévet követő két éven belül a felzárkóztatási pénzek elvesznek, a közös EU-kasszába, majd a nettó befizetőkhöz forognak vissza, ha nem használják őket időben fel. Ez a nagy, lassú kifutású infrastrukturális programok miatt fontos - márpedig Brüsszel kifejezetten nehézkesnek tartja a magyar kifizetési-engedélyezési rendszert.

Az egyezség megmentette az EU-t attól, hogy újabb súlyos kudarccal zárja az idei, fiaskókkal már amúgy is teli évet. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint az új tagállamok a második világháború utáni Marshall-segélyhez képest kétszeres öszszeget kapnak. Ugyanakkor a 869,36 milliárd euróval nincsen még teljesen kész az EU keretköltségvetése. Az Európai Parlament - amely GNI-arányosan 1,18 százalékot javasolt - várhatóan még emel rajta valamit; igazság szerint a tagállamok ezt borítékolva szűkmarkúskodtak.