"A párttal egy az utunk!"
Schmitt Pál elnök ekkortájt tartott a beszámolójában ott, hogy a doppingolók kiszűrése mindenekelőtt állami, nem pedig MOB-feladat, s bár a háttérből valaki halkan megkérdezte: "Nem unod még, Pali?", az előadást szolid taps kísérte. Nem különben annál a résznél, amikor a prezident kedvesen megszólította Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnököt, a nemrégiben megalakult Budapesti Olimpia Mozgalom vezetőjét: "Itt vagy, Attila? Rendben, látlak. Remélem, gyorsan helyrehozzátok azt a hibátokat, hogy nem vettétek be az elnökségetekbe az olimpiai bajnokok képviselőjét!"
"Csak a gyurmázás megy... Mit cukrozzátok itt a mézet?" - fordult hallgatóságához Csötönyi Sándor, az ökölvívók elnöke, burkoltan részint arra utalva, hogy ekkor már darab ideje tartott az anyázás Farkas Zoltán tiszaújvárosi polgármester "Ki a politikusokat a MOB-ból!" munkacímet viselő javaslatáról, részint nyilván arra célozva, hogy egy óra múlva kezdődik a magyar-román kézilabda-világbajnoki elődöntő tévéközvetítése. Ám a bizottság deklaráltan politikamentessége jegyében előbb Kósa Lajos (Fidesz), majd Szekeres Imre (MSZP) érzékenyült el saját, sport iránti rajongásától, miközben Gémesi György (MDF) levezető elnökként próbálta ringben tartani az ütésváltást. (Csak így, zárójelben merem megjegyezni: ha az ülésen valami véletlen folytán jelen van az olimpiai chartával fekvő és kelő Jacques Rogge NOB-elnök, gyaníthatóan ezekben a percekben kér taxit magának a reptérre, majd sietve távozik, de csak miután úgy bevágta maga mögött az ajtót, hogy az tokostul esett ki.)
Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai aranyérmes pólós röviden foglalta össze benyomásait: "Rangidős vagyok, nyolc olimpián vettem részt játékosként, illetve edzőként, de most nagyon rosszul érzem magam." A tagság amúgy leszavazta Farkas javaslatát, s hozzávetőleg három és fél óra múltán az egybegyűltek végre rátérhettek a lényegre: vajon ki lesz minden idők legvisszataszítóbban átpolitizált, következésképp korábbi tekintélyét nyomokban sem őrző Magyar Olimpiai Bizottságának új főtitkára? Hangulati felvezetésként a tisztséget addig ellátó, bukott-buktatott Aján Tamás kért szót, többször megemlítve, hogy esze ágában sem volt szót kérni, csakhogy... Elmondta, föl nem foghatja, az elnökség hogyan javasolhat olyasmit a közgyűlésnek, hogy a bizottság második embere társadalmi munkában lássa el feladatát, amikor a világ 202 nemzeti olimpiai bizottsága közül 165-ben, ráadásul a 48 európai testület mindegyikében főállású dolgozó tölti be a posztot. Aztán, mintegy mellékesen, ugyanakkor igen rokonszenvesen odapiszkált egyet Molnár Zoltán ügyvezető igazgatónak, miszerint: "Ha arról beszélünk, hogy nekem 858 ezer forint volt a havi fizetésem, akkor mondjuk el azt is, hogy Molnár úré 830 ezer." A teremben helyet foglaló ex-világnagyságok közül többen levegőért kiáltottak, a Szentpétervárról a közgyűlés miatt egy napra hazatérő Sinka László kézilabda-szövetségi főtitkár környezetében viszont oldódott valamelyest a hangulat, mert a vb-meccset Novotny Zoltán táskarádióján követő sportvezető is mondott két számot: "7:7-re állunk!"
Miután - szintén Farkas Zoltán indítványára - a jelenlévők arról voksoltak, hogy a vezérkar 9:7 arányban támogatott javaslatával ellentétben mégis főállású legyen-e a főtitkár, s ez sem kapta meg a szükséges, kétharmados többséget, Schmitt úgy háromnegyed órán át ágált a jogászok által elkerülhetetlen kérdés szavazásra bocsátása ellen. Nevezetesen, hogy a közgyűlés mindezek után egyetért-e a társadalmi munkás kinevezésével. Bútor Klára röplabda-szövetségi delegált nem is bírta cérnával, s odafordult a pulpitushoz: "Pali, az úgy van, hogy te mondasz valamit, és nekünk azt kell csinálni?" Az elnök aztán csak beadta a derekát, s lám: a részvevők erre a változatra is nemet mondtak. Maradt tehát a mellékfoglalkozású verzió, mire a hat jelölt közül sorrendben Császári Attila, Faragó Judit és Molnár Zoltán is közölte: visszalép. A kutyakomédia befejező felvonásaként hárman maradtak versenyben, s az első körből Kamuti Jenő, az Európai Vívó Szövetség alelnöke, a Nemzetközi Fair Play Bizottság hatvannyolc esztendős elnöke, valamint Sinka László kapta a legtöbb szavazatot, az ülésen meg sem jelenő Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok kardozó kiesett. Az immár páros mecscset aztán Kamuti nyerte, hat százalékkal több voksot kapva Sinkánál.
Igazán csak a rend kedvéért említem meg, hogy a tanácskozás előtt kabinetkérdésként kezelt témát, miszerint a MOB főtitkári tisztségét sportági elnökök és főtitkárok is betölthetik-e, a közgyűlés nemes egyszerűséggel elfelejtette tárgyalni. "Ha így mennek a dolgok, a floorballszövetség közgyűlését már rég berekesztik" - jegyezte meg egy, nem a parlamentből, hanem a sportból érkezett küldött, azt pedig már a ruhatárnál hallottam, hogy nagy kár, amiért a párttal, a néppel egy az utunk kezdetű mozgalmi dal sem hangzott fel a Hotel Héliában, pedig ha valamikor, hát most itt lett volna az ideje: jobbról és balról, kánonban zúghatott volna.
Sag schon, a "nép" legföljebb kimarad belőle.
