Orbán: az EU-s büdzsé nem gazdasági siker
Az uniós költségvetésről született miniszterelnöki kompromisszum politikai és nem gazdasági siker az Európai Unió számára - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Budapesten sajtótájékoztatón. Baráth Etele uniós ügyekért felelős miniszter szerint ugyanakkor téved Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke szerint ez a kompromisszum azt jelenti, hogy a kibővített Európai Uniót kevesebb pénzből kellene finanszírozni. Ez a kompromisszum nem egy egyre szolidárisabb EU kiépítése felé visz, hanem az eddigi szoros együttműködés lazítását jelenti - mondta Orbán Viktor, aki a Szabad Európa központ témában rendezett szakértői konferenciájának megállapításairól számolt be Martonyi Jánossal, a központ elnökével.
Példaként említette, hogy 2000 és 2006 között a tagállamok nemzeti össztermékük 1,12 százalékát ajánlhatták fel az EU közös céljaira, a következő hét évben ez 0,98 százalék.
Mint mondta, a költségvetés ügyében eddig három kompromisszum jött létre, amelyben a magyarok egy oldalon álltak, s ezért mindenkit elismerés illet. Ugyanakkor hozzátette: az Európai Bizottságban 25,4 milliárd eurós magyar támogatásról, az Európai Parlamentben 24,9 milliárd euróról született kompromisszum, legutóbb pedig 22,6 milliárdról, tehát folyamatos hátrálás történt.
Orbán kijelentette: az uniós tagállamokban és Magyarországon is egy sikerpropagandának vagyunk részesei, ugyanakkor az a legfontosabb az ország számára, hogy megismerje a valóságos helyzetet. "Ne folytassa Magyarország azt a gyakorlatot, hogy az Európai Unió számára meghamisítjuk a magyar adatokat, és most a magyarok számára meghamisítjuk az európai uniós adatokat, ugyanis semmifajta 30 milliárd euróról nincsen szó, a valóságos szám a 22,6 milliárd euró, ennyivel számolhat Magyarország a következő hét évben" - mondta Orbán Viktor.
Elmondta: összességében mezőgazdasági célokra az előttünk álló hét évben kevesebb pénzt fog költeni az EU, mint az előző hét évben, miközben a tagállamok részesedése a teljes mezőgazdasági költségvetésből évről évre nőni fog, tehát a mezőgazdasági termékek piaci támogatása a következő hét évben szűkül.
Ez Magyarországnak rossz irány, a magyar gazdák érdeke, hogy az EU összességében ne költsön kevesebbet a mezőgazdaságra, mint korábban, és a piaci támogatások ne csökkenjenek - fűzte hozzá.
Mint mondta, a magyarok a következő két évben 18-18 milliárd forintot kell, hogy fizessenek a briteknek járó visszatérítési rendszerben.
Elmondta: azzal a kéréssel fordult a Fidesz által delegált EP-képviselőkhöz, hogy továbbra is dolgozzanak, hiszen fontos részletkérdésekben még lehetőség van a helyzet javítására, mivel az Európai Parlamentnek joga van ezeket a számokat fölfelé módosítani. Újságírói kérdésre példaként említette a fejlesztési források GDP-arányos lehívásának növelését, valamint a vidékfejlesztési alap esetében az áfa elszámolását.
Martonyi János kifejtette, hogy Magyarország egy erősebben integrált unió megteremtésében érdekelt, ugyanakkor felmerül a kérdés: meg lehet-e ezt valósítani kevesebb pénzből. Mint mondta, a mezőgazdaság területén épp akkor lép be a forrásszűkítés, amikor a közvetlen kifizetések nagyobb százalékát kaphatja meg Magyarország.
Baráth Etele uniós ügyekért felelős miniszter szerint tévedett Orbán Viktor, mikor a szombat hajnali brüsszeli megegyezés kapcsán 22,6 milliárd eurós támogatásról beszélt, hiszen a felzárkóztatásra, fejlesztésre Magyarországnak adott EU-pénzeken túl összesen még mintegy 7 milliárd euróra lehet számítani az uniós pénzek felhasználásának könnyítése révén.
Várhatóan mintegy 3,5 milliárd eurós megtakarítást jelent a magyar költségvetés számára a felhasználás szabályainak könnyítése abban a vonatkozásban, hogy az önkormányzatok az áfát is finanszírozhatják uniós támogatásból. További, szintén mintegy 3,5 milliárd euró értékű uniós hozzájárulásnak tekinthető, hogy a támogatás intenzitása 50 százalékról 85 százalékra növekedett - mondta a miniszter.
Az uniós költségvetés egyik része tehát az európai adófizetők pénzét adja át Magyarországnak beruházás-fejlesztési támogatásként 22,6 milliárd eurós összegben, a másik viszont, hogy a magyar adófizetők pénzéből kevesebbet kell hozzátenni ezekhez a beruházásokhoz, fejlesztésekhez. Ez pedig mintegy 7 milliárd euró, ami összesen 30 milliárd.
"Ez egy nagyon komoly sikere a magyar tárgyalásoknak, méghozzá kifejezetten gazdasági siker" - mondta Baráth Etele. A jelenleginél több mint háromszor nagyobb a támogatás, ami azt is jelenti, hogy növelni kell különösen a regionális fejlesztési ügynökségeknél a felvevőképességet. "Van egy olyan döntés, hogy az európai regionális alap 50 százalékát decentralizáljuk. Ez lesz Magyarország újkori történetében a legnagyobb decentralizáció" - tette hozzá az uniós ügyekért felelős miniszter.
(MTI)