"Az EU válsága a brüsszeli csúcs után sem oldódott meg" - jelentette ki Verheugen a Bild am Sonntag című német lapnak. "Az osztrák EU-elnökségnek választ kell adnia a nagy kérdésekre, mindenekelőtt arra, hogy mennyi tagot bír el az EU" - állapította meg a német politikus. Szerinte az EU jelenlegi helyzetét úgy lehet jellemezni, hogy "gondolkodási szünet van az unióban, de inkább szünet, mint gondolkodás".

Verheugen arra utalt, hogy az európai alkotmány franciaországi és hollandiai elutasítása után az európai vezetők mintegy gondolkodási szünetet kértek. Meg akarják vizsgálni a hogyan továbbot, azt, hogy miként lehet a gyakorlatilag félbeszakadt ratifikálási folyamatot mégis sikeresen lezárni.

Verheugen egy másik interjúban a brüsszeli csúcs legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy elvi egyetértés született a költségvetés szerkezetének felülvizsgálatáról. Ez lehetőséget nyújtana arra, hogy az európai költségvetést jobban a jövő feladatainak a szolgálatába állítsák és "a hagyományos vízfejet, az agrárkiadásokat fokozatosan korrigálják".

Az európai állam- és kormányfők szombaton hajnalban megállapodtak abban, hogy az Európai Unió keretköltségvetése, a kiadások összege 2007. és 2013. között 862 milliárd euró lesz, az uniós összjövedelem 1,045 százalékát teszi ki tavalyi árakon. Mindenki dicséri Angela Merkelt, az új német kancellárt, aki eddig teljesítette az új német nagykoalíciós kormány elé tűzött célt: közvetítő szerepet játszani az EU-ban, jobban tekintettel lenni a közép- és kelet-európai országok elvárásaira, de Németország se járjon rosszul.

"A kancellár is közrejátszott abban, hogy egyezség született. (Merkel) nagyon gyorsan az európai politika középpontjába került" - vélekedett a szociáldemokrata Verheugen a kereszténydemokrata kancellár teljesítményéről.

Németország az utolsó pillanatban még 100 millió eurót át is engedett a németeknek járó pénzből a lengyeleknek, ösztökélve Varsót a kompromisszumos csomag elfogadására. Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök "csodálatos, megindító gesztusnak" nevezte a német lépést, szavai szerint a lengyelek úgy érezték, mintha finom francia pezsgőt kortyolgatnának.

A brüsszeli csúcsot az egyik német beszámoló címében úgy jellemezte, hogy "senki sem boldog, de mindenki elégedett".

(MTI)