Magyarországnak 2007-et követően a mostani EU-támogatások összegének három és félszeresét sikerült megszerezni - jelentette be Gyurcsány Ferenc Budapesten, miután sikerrel zárult Brüsszelben az uniós költségvetési csúcstalálkozó. A miniszterelnök az MSZP választmányi ülésén közölte: ezzel az EU-tagországok versenyében, az egy főre vetített támogatások mértékét tekintve, a 25 tagállam rangsorában a második. Ez az összeg egy családra vetítve kétmillió forintot jelent - mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy az EU-költségvetés alkalmazkodik a sajátos magyar igényekhez.

Veres szerint a hazai költségvetés is meg fogja érezni

Növeli az ország tekintélyét, hogy amagyar kormánydelegáció egy rendkívül kemény tárgyalási álláspontotképviselve, lényegében valamennyi célját el tudta érni - jelentette kiVeres János a brüsszeli EU-csúcson a 2007-2013 közötti költségvetésrőlszombaton hajnalban megszületett kompromisszumos megállapodás kapcsán.Kiemelte, hogy Magyarország egymilliárd euróval több, összesen 22,6milliárd eurós felzárkóztatási pénzforráshoz jutott a hétévesidőszakra, amiből több infrastrukturális beruházást lehetmegvalósítani, és több elmaradottságot tudnak megszüntetni.

"Magyarország vétót jelentett volna be a végén, ha a brit javaslat nemváltozik számunkra kedvezően" - hangsúlyozta Veres János. Apénzügyminiszter kifejtette, hogy a megállapodás szerint az EU 85százalékban finanszírozza a kohéziós projekteket, amelyekbőlMagyarországon autópálya-építést, vasút-korszerűsítést, sőt gátépítéstis meg lehet valósítani.

Hozzátette: tíz százalékkal csökkent anemzeti hozzájárulás aránya. Kitért arra is, hogy önkormányzatifejlesztéseknél uniós forrásokból válik finanszírozhatóvá az áfa, újtámogatási cél lett a lakásfelújítás, ami nagyon fontos voltMagyarország számára, emellett a kis utak fejlesztése is lehetővéválik.

Veres János elmondta, hogy az uniós büdzsé elfogadásával2006 második felében már a II. Nemzeti Fejlesztési Terv új szabályaiszerint készülnek a pályázatok. Mint mondta, két éven belül ötszörösnagyságú forrásokhoz jutunk, ami rengeteg magyar vállalkozás számárajelent korábban nem létező lehetőséget.

A fejlesztési tervkapcsán a pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy arról szakmai éstársadalmi konszenzus látszik kibontakozni, ami erősebb, mint a pártokmegegyezése, bár a kormány az utóbbi érdekében is mindent megtett.

APM irányítója megjegyezte, hogy a 2007-es magyar költségvetésben márérezhető lesz a mostani megállapodás, a magyar büdzsére kisebb nyomásfog nehezedni, ami az euró 2010-re tervezett bevezetése szempontjábólis rendkívül fontos.

Gyurcsány elégedett

A maratonira nyúlt csúcsértekezlet után tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy értékelte, hogy Magyarország egészen nagy sikert ért el: sok tekintetben példátlanul eredményes magyar érdekérvényesítés eredménye az, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egymilliárd euróval többet sikerül hazavinni, s lényegesen jobb szabályok, feltételek mellett.

További nagy sikernek mondta a miniszterelnök, hogy a Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás, azaz a befizetések és a támogatások közötti különbség a jelenlegi időszakhoz képest 2007-2013-ban 3,5-szeresére nő, évi átlagban 3,529 milliárd euró lesz, s Magyarország a felzárkóztatást célzó, egy főre jutó támogatásoknál a 25 tagállam közül a második helyre került. A magyar kormányfő kiemelte azt is: eldőlt, hogy minden korábbi szabálytól eltérően a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések nagyon nagy része, 85 százaléka európai uniós forrásból finanszírozható.

Gyurcsány elmondta: a lakásfelújítás, lakásépítés terén az állam- és kormányfők a Magyarország számára legkedvezőbb megoldást fogadták el, megszüntették azt a korlátozást, amely az ilyen tevékenységek uniós finanszírozását csak a szociális jellegű épületeknél tette volna lehetővé. Emellett sikerült megőrizni az útépítésre, az áfára, a társfinanszírozásra vonatkozó, kedvező szabályozást is. Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni, az az, hogy az uniós pénzek felhasználásának időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig.

Minenki a sikert hangsúlyozzaA tagállamok vezetői általában is az unió egésze számára fontos sikerként, politikai jelzésként értékelték a megállapodást. Az ülést elnöklő Tony Blair brit miniszterelnök záró sajtótájékoztatóján úgy értékelte, az unió egyértelműen előre tud mozdulni a megállapodás révén. Jacques Chirac francia elnök hangoztatta, hogy újabb válsághelyzetet sikerült elkerülni. Angela Merkel német kancellár külön méltatta, hogy a végső kompromisszum alapját egy német-francia javaslat képezte. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy a büdzsé a szolidaritást példázza, márpedig enélkül nem lenne unió.

Az utolsó pillanatig a leghevesebb ellenállást mutató Lengyelország miniszterelnöke, Kazimierz Marcinkiewicz a csúcs után jelezte, hogy a tárgyalások során több ízben is a vétózás határán állt, de végül a javaslat elfogadhatóvá javult.

A szöveg a két nappal korábbihoz képest jelentős többletet, 5,3 milliárd euró plusztámogatást jelent az új tagországoknak a szóban forgó időszakra.A Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés 8 helyett 10,5 milliárd euróval csökken az eredeti tervhez képest (bár a jelenlegi szintjéhez képest még mindig növekszik).

Spanyolország 2 milliárd, Olaszország 1,9 milliárd euróval nagyobb támogatást nyert a korábbi változathoz képest, de csökkent a nettó egyenlege Németországnak, Ausztriának, Hollandiának és Svédországnak is.

A 25 tagország állam- és kormányfői megegyeztek abban is, hogy Macedóniának tagjelölti státust biztosítanak. A volt jugoszláv tagállam csatlakozási tárgyalásai előtt ugyanakkor sor kerül egy átfogó vitára arról, hogy meddig terjedhet az unió bővítése.

A találkozóról kiadott zárónyilatkozat tökéletesen elfogadhatatlannak nevezte Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök legfrissebb kijelentését arról, hogy a holokauszt a zsidó államot a Közel-Keleten megteremteni akaró európaiak által kitalált mítosz. Az EU egyúttal arra is figyelmeztette Iránt, hogy a nukleáris kérdéskörrel kapcsolatos tárgyalások "ajtaja nem marad nyitva a végtelenségig".

A nyilatkozat elítélte a Libanonban polgári személyek, újságírók és politikai vezetők ellen végrehajtott gyilkosságsorozatot is.

Nem sikerült megállapodni viszont abban a kérdésben, hogy 2010 végéig meghosszabbítsák a fokozottan munkaigényes szolgáltatási ágazatokban kedvezményes áfát engedő uniós rendszert; a döntést a január végi pénzügyminiszteri EU-találkozóra halasztják.

(MTI)

Veres János