Minden mozog! - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap késő délután a brüsszeli magyar sajtónak. Mint mondta, a kettes számú brit javaslatot (amelyet London szerdán adott át a tagállamoknak) háromszor is elutasította. Először a csütörtök esti munkavacsorán, egyedüli olyan vezetőként, aki nem értelmezte, hanem elvetette az abban foglaltakat. Másodszor Tony Blair brit kormányfővel külön tárgyalva, három indoklással. Gyurcsány szerint:

1. A brit javaslat nem a kibővülő, szolidáris Európa költségvetése. Ezért a főösszeget mindenképpen az európai összjövedelem (GNI) 1,03 százaléka fölé kell emelni, és hozzá kell nyúlni a különleges, csak Londonnak járó költségvetési visszatérítéshez is. ("Nagy-Britanniának ki kell vennie a részét az EU-bővítés finanszírozásából" - mondta.)

2. Elfogadhatatlanok a javaslat belső arányai. - Apró karácsonyi ajándékok, mint a (Közép-)Magyarországnak járó 140 millió euró, nem elegendők - fogalmazott Gyurcsány, hozzátéve: jobb feltételek kellenek az EU-források felhasználásához is. A miniszterelnök szerint itt több százmilliós magyar igények vannak.

3. A kohéziós pénzek felhasználhatósága lakástámogatásra, az önkormányzatok húszszázalékos áfa-visszatérítési lehetősége az EU-programoknál, a tagállami társfinanszírozási arány csökkentése tizenöt százalékra, valamint az "n plusz" szabály törlése, vagyis: ne vesszenek el az uniós pénzek, ha a tagországok adott időn belül nem használják fel őket (a nagy infrastrukturális programok átfutási ideje sokszor hosszabb).

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: noha ezekre az igényekre a második brit javaslat is utal, újra meg újra meg kell őket védeni, mert más országok támadják e pontokat - a saját érdekeik védelmében. Végül Gyurcsány Jack Straw brit külügyminiszternek négyszemközt megmondta: el kell utasítania a tervet, miután Straw érdemi pénzügyi változtatások nélkül próbálta őt rábírni az ajánlat elfogadására.

Magyar diplomaták lapunknak elmondták: a "levegőben van", hogy a magyar igények kielégíthetők, ehhez elég ugyanis egy tíz-tizenkétmilliárd eurós emelés a 2007-2013-ra szóló 849,3 milliárd eurós főösszegen - ami e sorok írásakor megfelelt a halványan, de mégis kialakulni látszó kompromisszum irányának. Mint forrásaink fogalmaztak, Magyarország 1300-1500 milliárd forintot nyerhet egy feljavított brit ajánlaton a júniusban meghiúsult luxemburgi verzióhoz képest, ha kielégítik az igényeit. Ez a következőkből tevődhet össze: egy 300-500 milliárd forintos veszteségből amiatt, hogy a brit főösszeg alacsonyabb a luxemburginál, illetve egy körülbelül 1800 milliárdos nyereségből (900 milliárd az áfa-visszatérítésből, 900 milliárd a kedvezőbb társfinanszírozásból, amely kevésbé terheli meg a hazai költségvetést).