Akcióban a neokreo
Robertson máskor is mondott már égbekiáltó butaságokat. Például 1998-ban, amikor hurrikánnal fenyegetőzött, amiért Orlando városa engedélyezte a homoszexuálisok szivárványszínű lobogóit. (Bátor jóslat. Floridában pont annyit ér, mintha a derék erkölcscsősz hóvihart vizionált volna Alaszkába.) Az idén is sikerült már botrányt kavarnia azzal, hogy Hugo Chávez venezuelai elnök meggyilkolására szólított fel. Ennek fényében sokan csak legyintettek, amikor értesültek a legújabb dühkitörésről. De ez most komoly. Robertson egy kifinomult eszközökkel folytatott háborúba avatkozott be a maga faragatlan módján: az USA 31 államában 78 helységben folyik a vita arról, hogy a biológiatanárokat a tudomány által bizonyítottnak tekintett darwini evolúciós elmélet mellett kötelezzék-e az "intelligens tervezés" említésére, netán oktatására.
Nyolcvan évvel ezelőtt, a Tennessee államban lévő Daytonban zajlott a híres "majomper", amelyben az Amerikai Polgári Szabadságok Szövetsége (ACLU) vereséget mért a Bibliát szó szerint értelmező, bigott konzervatívokra. Annak a csatának az időpontját és helyszínét az ACLU választotta. Most azonban egész más a helyzet. A jobboldal meghatározó erejévé vált vallási alapítványok és fundamentalista szervezetek évtizedes erőgyűjtés, pénzügyi és intellektuális készülődés után, nagyon óvatos, a modern PR és politikai marketing összes vívmányát felvonultató kampányba kezdtek. Ezúttal maguk választják meg a helyet és az időpontot, ráadásul gondosan kerülik az egyszer már csődöt mondott, "klasszikus" teremtéstannal való párhuzamot. Nem is tehetnek másként, mivel a legfelső bíróság többször - legutóbb 1987-ben - megtiltotta, hogy az oktatásügyben amúgy autonóm szövetségi államok elrendeljék a kreacionizmus köziskolai oktatását. Az érv: ez a természetfölötti teremtőben való vallásos hit tanítását jelentené az adófizetők pénzén, ami alkotmányellenes.
Az "intelligens tervezés" szószólói azt állítják, hogy a darwinizmusnak akadnak ugyan hibái, de ők elfogadják, hogy "van valami" az evolúcióban. Ám az élőlények - az egysejtűek éppúgy, mint a homos sapiens - olyan bonyolultak, hogy kialakulásukra az evolúciós elmélet nem ad elégséges magyarázatot. Kellett lennie egy értelmes lénynek - Istennek vagy legalábbis a világűrben valahol máshol létező intelligenciának -, amely megadta a kezdő lökést. A vallásnak ehhez semmi köze, ez csupán egy tudományos teória, amelyet éppúgy tanítani - vagy legalább említeni - kellene, mint az evolúciót, amely szintén csak "egy elmélet a sok közül". (Ebbe a remek kis teóriába rondított bele Robertson, amikor egy nem kifejezetten megbocsátó Isten haragjával fenyegette meg a doverieket.)
Az Amerikában különösen éber természettudósok azonban nem vették be a népszerűen csak neokreónak nevezett, újfajta kreacionizmust. - Az elmélet valójában olcsó szmokingba bújtatott teremtéstan. Az "intelligens tervezés" tudományosan hangzik, és vallás helyett tudományként próbálják eladni. Ez ijesztően orwelli - nyilatkozta Leonard Krishtalka, a Kansasi Egyetem biológiaprofesszora a New York Time vasárnapi magazinjának. Az itteni TIT-nek tekinthető Amerikai Tudományterjesztő Társaság (AAAS) élén álló Alan Leshner szerint nem tudományos kérdés, hogy volt-e vagy sem értelmes tervezője az életnek. Ez nem alternatívája az evolúciós elméletnek, és a teória hívei valójában a vallást akarják visszacsempészni az osztálytermekbe. A Newsweek publicistája, Jonathan Alter azt írta, hogy a tudományt és az ésszerű gondolkodást manapság nem annyira a fundamentalisták fenyegetik, akik szó szerint veszik, hogy a Földet az Isten hat nap alatt teremtette, hanem ügyes márkanévmenedzserek és polemizáló Ph. D.-k (egyetemi nagydoktorok).
Utóbbiakat az indianapolisi Discovery Intézet tömöríti. (A Hudson Intézet részeként 1990-ben alapított intézmény egy XVIII. századi kutatóhajóról kapta magyarul "felfedezést" jelentő nevét.) A konzervatív agyközpont a városi tömegközlekedéstől kezdve a külpolitikáig sok mindennel foglalkozik - ám bírálói szerint mindez csak álca. Valójában a teremtéstan iskolai oktatásának újbóli bevezetésén ügyködik. Érdekesség, hogy elnökének, Bruce Chapmannek az évi 141 ezer dolláros fizetéséből 50 ezer a Bill és Melinda Gates alapítványától kapott egymillió dolláros adományból származik. (A világ leggazdagabb embere óvatosan adakozik, vigyáz rá, hogy ne könyvelhessék el se liberálisnak, se konzervatívnak. Mindkettő ártana a Microsoft üzleti érdekeinek.) A Discovery Intézet neokreóra szakosodott Tudományos és Kulturális Központja éves költségvetésének negyedrészét a milliárdos Ahmanson házaspár fedezi - a kaliforniai befektetési bankár és hitvese nyíltan jobboldali, nem kell burkoltan támogatnia az egyházi érdekeltségeket. (Ahmansonék nem a boltokban kapható termékkel keresik a pénzt, nekik nem kell tekintettel lenniük a vásárlók nézeteire.) A kezdeteknél a "Krisztus királyságának elhozása iránt elkötelezett" szervezetek támogatására szakosodott MacLellan Alapítvány is ott volt. Valamiért érdemesnek találta az intézetet a pénzügyi segítségre.
A szmoking, amelybe az elavult teremtéstant öltöztetni próbálják, nem is olyan olcsó. A Discovery Intézet évi 3,6 millió dollárt fordít ötven kutatója fejenként ötezer és hatvanezer dollár (egymillió és tizenkétmillió forint) közötti ösztöndíjára. Az intézet körül tömörült szerzők az elmúlt években legkevesebb félszáz könyvet publikáltak az intelligens tervezésről - ezek közül sokat vallásos művekre szakosodott kiadók dobták piacra. Két dokumentumfilmet is készítettek, amelyeket beügyeskedtek a közszolgálati - és tudományos ügyekben mérvadónak tekintett - PBS televízió műsorába. A főállású kutatók jelentős része kiváló egyetemek diplomáival rendelkezik - ám tudományos körökben legtöbbjüket nyíltan megmosolyogják. Az intézet hivatalosan azt szorgalmazza, hogy az állami és helyi iskolaszékek egyelőre csupán az intelligens tervezés említését írják elő a biológiatanároknak. A Discovery Intézet 1999-es kiáltványa azonban nem kisebb célt tűz ki, mint "A materializmusnak és kulturális örökségének a megdöntését", és helyére a "szélesen értelmezett teista természetfelfogás" állítását. Ebbe az irányba az első lépést eddig Ohio, Új-Mexikó, Minnesota és november elején, egy, az illetékes oktatási tanácsban 6:4 arányban meghozott döntéssel Kansas tette meg.
A kérdésben George W. Bush is szükségesnek látta hallatni a hangját. Az Egyesült Államok elnöke egyértelműen a Discovery Intézet oldalára állt: azt mondta, mindkét elméletet tanítani kell. A kansasi döntés kapcsán egyébként az AAAS genetikai evolúció szakértője azt nyilatkozta, hogy az intelligens tervezés elmélete semmilyen tudományosan bizonyítható magyarázattal nem szolgál az élet keletkezésére. A kansasi szavazás "sértés a tudományra, az oktatásügyre és az Egyesült Államok alkotmányára nézve". A neokreo ellen szavazó egyik oktatási tanácstag a döntés után arra panaszkodott, hogy ez "szomorú nap nem csak a kansasi iskolásoknak, hanem Kansasnak is, mert nem csupán az ország, hanem az egész világ rajtunk fog nevetni".
A liberális oldalon kevesen kaptak nevetőgörcsöt. Viszont a kansasi döntéssel egy napon lezajlott doveri iskolaszéki választás megmutatta, hogy ha késve is, de az egyház és az állam különválasztásának fenntartását szorgalmazó erők is képesek a hatékony önszerveződésre. Az ACLU Doverben beperelte az iskolaszéket, és bírósági győzelemre számít, ám ennek már nincs jelentősége, mert az új testület egyszerű szavazással megváltoztathatja az előző döntést. Kansasban pedig lehet, hogy nem is kezdenek pert, mert a hat konzervatív oktatási tanácstag közül jövőre négynek lejár a mandátuma, és elég őket kibuktatni.
A játék nem babra megy. Egyrészt a vallásos jobboldal úgy érzi, eljött a történelmi reváns pillanata, most elég erős ahhoz, hogy (megint) lenyomja Amerika torkán a teremtéstant. Ha a gyerekeknek az iskolában ezt tanítanák, még nemzedékeken át tartható lenne a jelenlegi arány, amikor a 160 millió, magát keresztény vallású hívőnek valló felnőtt amerikaira csupán nyolcmillió nem keresztény hívő, és harmincmillió nem hívő jut. Másrészt a vita a hit mellett a pénzről is szól: Amerikában hihetetlenül jövedelmező tud lenni az egyház. Az adományokat nyilvántartó és kutató Filantrópia Központ becslése szerint az itteni egyházak és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek, intézmények 2004-ben több mint 88 milliárd dollár adományt kaptak a lakosságtól. Ebből a szempontból is kulcskérdés, hogy a neokreo segítségével sikerül-e a XXI. században életben tartani minden vallás alaptételét: a világot Isten teremtette.
Washington, 2005. december
