Ezzel egyre egyértelműbbé válik, hogy bár a Schröder-kormány a politikai nyilatkozatok terén igyekezett távolságot tartani a Bush-kormánytól, a háttérben, a biztonsági szolgálatok között jóval erősebb volt az együttműködés, mint azt sejteni lehetett.

Wolfgang Schäuble (CDU) belügyminiszter a Bundestagban mindenkit meglepett, amikor beszámolt róla: a német szövetségi nyomozóhivatal (BKA), illetve a hírszerzés (BND) munkatársai jelen voltak Szíriában a német-szíriai Haidar Zammar és Guantanamón a "brémai tálibnak" nevezett török Murat Kurnaz kihallgatásán. Az aktákból nem derül ki egyértelműen, hogy a foglyok bántalmazásáról tudomást szereztek-e, a belügyminiszter szerint nem, az igazság-ügyminiszter szerint viszont Zammar panaszt tett bántalmazás miatt. Ha ez valóban így van, akkor kényes helyzetbe kerülhet a német kormány, mert ez azt bizonyítaná: szemet hunytak az emberi jogok megsértése felett, ráadásul saját állampolgáruk sérelmére.

Schäuble belügyminiszter szerint a kihallgatásokon való részvétellel a németek nem vétettek a törvények ellen, és ugyanezt állítja a német parlament külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz (CDU) is: ha így a német szolgálatok fontos információkhoz juthattak, akkor hiba lett volna viszszautasítani a részvételt. A terrorizmus elleni harcban alapvető fontosságú az információgyűjtés, hiszen ezen múlhat, hogy sikerül-e megakadályozni egy esetleges Németország elleni merényletet - mutatott rá Polenz.

A németek többsége értetlenül áll a fejlemények előtt. A zavart fokozza, hogy Peter Struck korábbi védelmi miniszter, most az SPD frakcióvezetője tegnap ismét hevesen bírálta az amerikai kormányt, és az emberi jogok megsértésének nevezte a libanoni-német Khaled el-Masri elrablását. Ugyanakkor kiszivárgott, hogy az amerikaiak tavaly úgy tájékoztatták Berlint: az öt hónapig Afganisztánban fogva tartott Masritól bocsánatot kértek a tévedésért, és hallgatásáért kártérítést ajánlottak vagy fizetettek. Ez megmagyarázná, hogy a német kormány - amely csak Masri szabadon bocsátása után értesült az esetről - miért hallgatott szintén az ügyről. El-Masri ügyvédje viszont határozottan tagadja, hogy védencét kártalanították volna az amerikaiak, és most perli a CIA-t.

| Az Európai Parlament (EP) olyan ideiglenes vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött csütörtökön, amely az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos európai börtöneivel és törvényellenes európai fogolyszállításaival kapcsolatos állításokat lesz hivatott ellenőrizni.

Az EP határozata egyúttal felszólítja a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcsértekezlet részvevőit, hogy ők is vizsgálják meg ezt a kérdést. Az ideiglenes bizottság pontos hatásköréről és összetételéről csak a következő év januárjában döntenek a képviselők, az EP következő ülésszakán. (MTI)