Túl a pikantérián
A Fidesz előzményeiről és megalakulásáról szól ugyanis: hogy a múlt újraírásának heves buzgalmában a párt vezetői mennyi mindent elhallgatnak és retusálnak az egykor történtekből. Hogy a "polgári párt" karizmatikus vezére mennyire nem polgári miliőből indult: rabiátus apja - pártvezetőségi tag, középkáder - még nagykamasz fiát is rendszeresen összeverte. Hogy a mai radikális antikommunista valaha éppen gimnáziumi osztályának KISZ-titkáraként kezdte el közéleti pályafutását. Hogy a vallási megújulás és az egyházi befolyás mai hirdetője annak idején csak akkor látott templomot, ha focizás közben az oldalához gurult a labda, egyébként saját esküvője idején sem érezte szükségesnek az egyházi szertartást, első gyerekét pedig meg sem kereszteltette. Hogy a megalakuló politikai szerveződés vezetőjeként már akkor kiütköztek autoriter vonásai, és megnyilvánult kíméletlen vezetési stílusa.
Igen, a politikai pikantériák kedvelői is kedvtelve csemegézhetnek itt. A kötet azonban éppen attól lesz igazán érdekes, ami túl van a pikantérián. Pünkösti Árpád az alcímben "történelmi szociográfiának" nevezi munkáját. És valóban, az aluljáró-irodalom efféle darabjaitól örvendetesen eltérően ez a Népszabadság emlékezetes riportsorozatából kinőtt könyv nem csupán leleplezni akar. Korabeli cikkek és ügynökjelentések meg mai interjúk és háttérbeszélgetések alapján rekonstruálva a párt megszületésének történetét, a posztkommunista átmenet egészéről sikerül eredeti képet megrajzolnia. A történet, amit elmesél, pedig bízvást tüneményesnek nevezhető. A rogyadozó pártállammal szemben egyszer csak föláll egy új nemzedék, és a monolit politikai rendszerrel szemben létrehozza a maga politikai szervezetét. A pártállam szklerotikus vezetőivel szemben fiatalok és okosak, elbizonytalanodott erőszakszervezeteivel szemben meg leleményesek és bátrak.
A Zárszóban Pünkösti megemlíti, hogy a mai Fidesz vezetői éppenséggel nem voltak elragadtatva a cikksorozatától. Mint a jelenlegi hivatalos pártvonal által nem autorizált vállalkozásban, eleve ellenséget láttak benne. Mit mondjunk: nem volt bölcs dolog tőlük. A cikksorozat és most a nyomában készült könyv ugyanis a nyomorúságos huszadik századi magyar történelem egyik legfölemelőbb történetét meséli el. Olyan történetet, amelynek egykori főszereplői iránt érzett rokonszenvünket még mai riasztó politikájuk sem halványíthatja el bennünk.
