Uniós büdzsé: a Benelux államok vezetőivel tárgyalnak a visegrádiak
Az unió soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia a csütörtökön este kezdődő uniós csúcsértekezlet számára készített javaslatban a szóban forgó hét év alatt nem egészen 850 milliárd eurót elérő büdzsé elfogadását kérte. Ez valamivel magasabb, mint a 847 milliárd euróra rúgó előző terv, amely a korábbiakhoz képest jelentős csökkenést irányzott elő az új tagállamoknak jutó felzárkóztatási támogatásokban.
Belgium, Hollandia és Luxemburg, valamint Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország kormányfőjének eszmecseréjét követően Gyurcsány Ferenc elmondta, a hét ország álláspontja sok tekintetben nem azonos attól a ponttól kezdve, hogy költségvetésre szükség van. Van például olyan ország, amely már a jelenlegi javaslatot elfogadhatónak tartja. (A miniszterelnök nem közölte, melyik államról van szó, de a javaslat szerdai ismertetése után napvilágot látott nyilatkozatokból - kizárásos alapon - az MTI számára az tűnik valószínűnek, hogy Szlovákiáról).
A visegrádi országok vezetői Brüsszelben külön is megbeszélést folytattak, és egyetértettek abban, hogy az új javaslatot három tekintetben kell átfogalmazni. Az egyik, hogy a szolidaritás elve átfogóbban és mélyebben érvényesüljön, a másik, hogy növeljék a költségvetés nagyságát, a harmadik, hogy javítsák a javaslat szabályozási részét, minőségét, tegyék alkalmassá arra, hogy kielégítse az új tagországok nemzeti érdekeit is - sorolta fel Gyurcsány Ferenc.
Közös álláspontot képviselnek a visegrádiak abban is, hogy a lakóházak felújítása, szociális lakásépítés támogatása kapjon helyet a költségvetésben, az önkormányzati beruházások esetén az azokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó közösségi finanszírozási szabálya - visszatéríthetősége - megmaradjon, illetve ne legyen semmilyen szabály a kohéziós források felhasználásának időtartamára.
A magyar álláspontról a miniszterelnök kifejtette: a jelenlegi javaslatot el kell utasítani, mert a nemzeti és az európai felelősséget egyaránt sérti, javítani kell rajta, de abban is érdekelt az ország, hogy az uniónak legyen költségvetése. Ezzel a javaslattal nem kell kompromisszumot kötni, el kell utasítani - hangoztatta. Az esetleges vétóval kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: "a vétó nem fenyegetőzésre való, a vétó arra való, hogy ha kellő mélységű és kellő támogatottságú ellenvetés gyűlik össze, ezzel egy rossz költségvetés elfogadását meg lehessen akadályozni... Most még nem az utolsó szó kimondásánál tartunk."
A költségvetés nagysága kapcsán Gyurcsány Ferenc kijelentette: ha Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) alelnöke a néppárti kormányfők csúcs előtti, délutáni találkozóján eléri, hogy az EPP hivatalos álláspontja az uniós össztermék 1,14 százalékára rúgó éves költségvetés jóváhagyása legyen a tervezett 1,03 százalékos helyett, ugyanezt ő is el fogja érni a huszonöt kormányfő másnapi találkozóján.
Orbán "nemzeti konszenzusnak" nevezte a GNI 1,14 százalékát kitevő EU-költségvetést
Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke közös MSZP-Fidesz álláspontnak, "nemzeti konszenzusnak" nevezte azt a követelést, hogy az EU következő keretköltségvetésének szintje érje el a szervezet bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,14 százalékát - arra hivatkozva, hogy ez a szám az Európai Parlament álláspontja, s mind a fideszes, mind az MSZP-s EP-képviselők megszavazták.
Orbán ezzel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdai bírálatára válaszolt, aki brüsszeli sajtóértekezletén felelőtlen kijelentésnek minősítette azt, hogy - mint mondta - a Fidesz-MPSZ előző nap azt állította: Magyarország számára a 2007-13-as uniós költségvetés nagyságaként egyedül az uniós összjövedelem 1,14 százaléka fogadható el.
Orbán ugyanakkor - bár nyíltan nem mondta ki, de szavaiból ez következett - elismerte, hogy ez az arány nem érhető el. Szerinte azért kell harcolni, hogy ezt a közös álláspontot a költségvetési egyezkedések során a tagállamok minél kevésbé tudják lerontani, s mind a miniszterelnöknek, mind neki közösen kell küzdenie a kár mérsékléséért.
Dzurinda: Blair javaslata "jó tárgyalási alap"
A szlovák kormányfő szerint a brit EU-elnökség legutóbbi költségvetési javaslata "jó alap a végső tárgyalásokhoz és a kompromisszum megtalálásához". A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan előző nap benyújtott költségvetési javaslat "jobb, mint az előző" - jelentette ki Mikulás Dzurinda a csütörtökön este kezdődő brüsszeli uniós csúcsértekezlet előtt.
"Megállapodást akarok, és ennek érdekében minden tőlem telhetőt megteszek" - mondta újságíróknak, amikor megérkezett az Európai Néppárt (EPP) csütörtök délutáni tanácskozására, a Brüsszel külvárosában lévő Meise-be.
A szlovák kormányfő álláspontja ellentétben áll a legtöbb uniós tagországnak a legújabb brit tervet is elutasító álláspontjával.
(forrás: MTI)