Harmincnyolc pontból álló ajánlást fogalmazott a magyar kormánynak a Nyílt Társadalom Intézetnek az úgynevezett EU Monitoring and Advocacy Program (EUMAP) keretében készített jelentése. A szervezet az értelmi fogyatékkal élők jogait, oktatási és munkavállalási lehetőségeit vette górcső alá 14 uniós államban, köztük hazánkban is. Az egyes országokról készült jelentést külön-külön hozzák nyilvánosságra, szerdán a magyar bizonyítványt osztották ki, s ennek keretében kiosztották a kormányt is. A dokumentum egyebek mellett fölszólítja a kabinetet, hogy számolja fel a rendkívül diszkriminatív elkülönítést az oktatásban és a munkavállalás terén, és biztosítsa, hogy az eltérő értelmi fogyatékossággal élő gyerekek azonos jogokkal juthassanak hozzá a minőségi oktatáshoz.

A jelenlegi rendszerben a legsérülékenyebb társadalmi csoportnak nincs módja hozzájutni a saját szintjének megfelelő képzéshez, munkavállaláshoz. Nehézséget okoz nekik az átmenet is az iskola és a munkavállalás között, s az ezt segítő szolgáltatások nem elégségesek. Valószínűleg ez is oka annak, hogy az értelmi fogyatékossággal élő magyar felnőttek több mint 90 százaléka képtelen elhelyezkedni, ezért szociális ellátásokból élnek, vagy a családjuk tartja el őket.

A rendszer a sérült gyerekeket fogyatékossági szintjük szerint különíti el, jelentős hányaduk ki is szorul az oktatásból. Nincsenek országos szintű korai fejlesztőközpontok, s a legtöbb szülő a meglévő lehetőségekről sem tud. Aggodalomra ad okot, hogy az értelmi fogyatékkal élők között meglehetősen magas - 30 százalék - a romák aránya. A jelentés azt is javasolja a kormánynak: érje el, hogy a jövőben kevésbé befolyásolják a diszkriminatív előítéletek a fogyatékossági vizsgálatokat.

A jelentés készítői azt is megjegyzik: noha létezik az érintett társadalmi csoport életminőségének javítását célzó kormányzati fogyatékosügyi program, annak megvalósítása lassú, hiányzik a koordináció. Fölróják azt is, hogy az értelmi fogyatékossággal élők nagy százaléka él valamilyen bentlakásos intézetben. Munkavállalási esélyeiket rontja, hogy noha többségük munkanélküli, legtöbbjüket gazdaságilag inaktívként tartják számon. A munkaügyi hivatalokban csak elvétve tartanak nyilván ilyen embert munkanélküliként, így esélyük sincs önálló munkavállalásra vagy rehabilitációs szolgáltatásokra.

A jelentést ismerjük, sőt, miközben a dokumentum készült, folyamatos volt a konzultáció az uniós civil szervezet és a kormány között - közölte lapunkkal Horváth Péter, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetője. Mint mondta: az ajánlott 38 pontból így már öt-nyolc javaslat meg is valósult, köztük elkészült az új, már az ajánlások egynémelyikét is tartalmazó fogyatékosügyi program. Hozzátette azonban: a statisztikai adatokat a tárcája vitatja, így egyebek mellett nem értenek egyet azzal a megállapítással, hogy a gondozottak nagy százaléka intézményekben él. A főosztályvezető példaként említette, hogy miközben az egészséges lakosság kilenc százaléka él valamilyen intézményben, az értelmi fogyatékkal élőknek csak hat százaléka.