A törvény lehetővé teszi, hogy jövő szeptemberben minden egyetemen és főiskolán megkezdődjön a többciklusú képzés. Ennek értelmében a diákoknak előbb egy három- vagy négyéves bachelor képzésre kell járniuk, s innen léphet tovább 35 százalékuk a master, majd a doktori fokozatra. A ma megjelenő felvételi tájékoztató már ezeket az új szakokat tartalmazza.

Az új szakok indulása sokáig kétséges volt, mivel hiányzott a jogszabályi háttér. Az új felsőoktatási törvényt tavasszal egyszer már megszavazta ugyan a parlament, ám Mádl Ferenc akkori államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte előzetes normakontrollra. Az AB helyt adott a kifogásoknak, és megállapította: a törvény több ponton is sérti a tudományos élet szabadságát, a felsőoktatás autonómiáját.

Az Oktatási Minisztérium átdolgozta a jogszabályt: a leginkább kifogásolt, széles hatáskörű irányító testületek helyett gazdasági tanácsokat kell létrehozni az egyetemeken és a főiskolákon. Ezek csak gazdasági ügyekkel foglalkozhatnak. A grémiumokban - az eredeti törvénytől eltérően - már az oktatók is helyet kaphatnak. A hallgatók azonban nem, mivel a tagok számára előírták a felsőfokú végzettséget. Emiatt viszont a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája fordul az AB-hez. A szervezet szerint a hallgatók is a felsőoktatási autonómia képviselői, ezért helyet kell kapniuk a gazdasági tanácsokban.