Önkormányzati vezetők szerint tragikus helyzetet okozhat az idei bérmegállapodás, és elsősorban nem a városok, sokkal inkább a kistelepülések számára, amelyek nem lesznek képesek kigazdálkodni a kötelezően előírt bérfejlesztést: kilincselhetnek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatásáért meg a működési költségek kiegészítésére igényelhető támogatásért. Legalábbis ez a véleménye annak a három érdekvédelmi szövetségnek, amely gyakorlatilag azzal vádolja Magyar Leventét, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége vezetőjét, hogy hátba szúrta őket akkor, amikor jogtalanul, fölhatalmazás nélkül, a többi önkormányzati szövetség távollétében aláírta az országos bérmegállapodást.

A szövetségek közül hárman ítélik el "Magyar Levente az önkormányzatok egységét megbontó magatartását és tiltakoznak a felhatalmazás nélkül aláírt megállapodás ellen, és az abban foglaltakat nem tekintik számukra kötelező jellegűnek". Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban aláírt bérmegállapodás érvényességét megkérdőjelező állásfoglalást a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kezdeményezte, és ahhoz a Megyei Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Magyar Faluszövetség is csatlakozott (e három szövetség 2200 települést tömörít), a Toller László (MSZP) vezette Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Szövetsége és a Wekler Ferenc (SZDSZ) által irányított Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) viszont nem. A dokumentumot - amely szerint a települések számára előnytelen bérmegállapodás tovább rontja az önkormányzatok helyzetét - a kormányfőhöz is eljuttatják.

Abban az optimális esetben, ha valamennyi, eddig elhangzott ígéretet betartják, az idei bérfejlesztések jövő évre áthúzódó hatását, illetve a 2006-ra tervezett bérintézkedések miatt jelentkező többletkiadásokat a kormány legfeljebb felerészben ellentételezi - jelentette ki lapunknak a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor szerint ezért a helyhatóságoknak legalább húszmilliárdot maguknak kell előteremteniük. A városok általában képesek lesznek erre, a saját bevétellel nem, vagy alig rendelkező kistelepüléseken viszont egyetlen fillérnyi tartalék sincs, amit a béremelésre fordíthatnának. A hiányzó összeget így csak újabb támogatásokból fedezhetik.

Ehhez képest épp Wekler Ferenc (SZDSZ) nem csatlakozott az állásfoglaláshoz - Toller László szempontjai érthetőek -, aki az elsősorban kistelepüléseket tömörítő KÖSZ elnöke. Igaz, az abban foglalt szakmai érvekkel egyetért, bár a dokumentum "megfogalmazásával" nem. Ennek ellenére azt nem vitatja, hogy a bérmegállapodás aláírására az önkormányzati oldal senkit nem hatalmazott fel, tehát az érvénytelen. Ennek azonban nincs jogi következménye, a bérmegállapodás tehát utólag nem módosítható.

Nem várható el, hogy a közszolgálatban dolgozók béremelését teljes egészében a központi költségvetésből biztosítsák - jelentette ki tegnap az Országgyűlés önkormányzati bizottsága előtt Lamperth Mónika belügyminiszter.