A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a vajdasági Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői korábbi szándékukkal összhangban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, Boris Tadic elnökhöz és Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszterhez fordultak javaslatukkal.

"Úgy látjuk, hogy olyan körülmények között, amikor megkezdődtek az intenzív előkészületek a koszovói státustárgyalásokra, csak használhat a megbeszélések légkörének, ha mélyreható tárgyalás kezdődik a szerbiai kisebbségre vonatkozó autonómiaformákról és az erre vonatkozó demokratikus megoldásokról" - írják levelükben, amelyet eljutattak az MTI-hez is.

A három párt hangsúlyozza, hogy 1990 óta a mindenkori szerbiai hatalomnak nem volt meg sem az akarata, sem a bátorsága ahhoz, hogy párbeszédet kezdjen a magyar kisebbséggel. A jelenlegi "egypártos" kisebbségi intézményrendszer és a kormány ellenőrzése alatt álló perszonális autonómiaszerkezet szerintük nem demokratikus. Javasolják, hogy a reciprocitás elve alapján ugyanolyan autonómia illesse meg a szerbiai magyarokat, mint amilyet a szerb kormány a koszovói szerbeknek javasol. A reciprocitás elvének alkalmazása mellett szóló érvként hozzák fel Lásztity Pérónak, a magyarországi Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzat képviselőjének a kezdeményezését, amely a kisebbségi önkormányzatok működésére és a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik.

Ágoston András, a VMDP elnöke az MTI-nek nyilatkozva sérelmezte, hogy a jelenlegi szerbiai hatalom csak a VMSZ-szel tárgyal, ráadásul ama kisebbségvédelmi intézményrendszer megerősítéséről, amely "a kisebbségi egypártrendszer megerősítését és a köztársasági kisebbségi tanácsot vezető kormányfő által történő teljhatalmú ellenőrzését teszi lehetővé". Ágoston közölte, hogy mindhárom párt megkérdőjelezi a Magyar Nemzeti Tanács legitimitását, mivel elektori rendszerrel, nem pedig magyar választói névjegyzék alapján alakult meg, ezáltal gyakorlatilag egy párt, a VMSZ befolyása alá került.

A három vajdasági magyar párt - amelyek együttes támogatottsága is összehasonlíthatatlanul kisebb a kezdeményezéshez nem csatlakozott legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség támogatottságánál, már ami a tartományi és az önkormányzati képviselők számát illeti - egy hónapja vetette fel a levélben megfogalmazott javaslatát, amely egyöntetű elutasításra talált mind Újvidéken, mind Belgrádban. Többen elfogadhatatlannak tartották a párhuzamot a koszovói szerbek és a vajdasági magyarok között, sérelmezték továbbá, hogy a koszovói kérdéskört használják fel önmaguk népszerűsítésére.

Ágoston András szerint a belgrádi elutasítások ellenére a három párt Martti Ahtisaarihoz, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottjához is elküldi javaslatait - holott a különmegbízott hatásköre kizárólag Koszovóra vonatkozik -, illetve az egymástól sok mindenben különböző automiakoncepcióikat.

(MTI)