A géntechnikai beavatkozás célja lehet, hogy a fák ideális papír-alapanyagot szolgáltassanak, vagy hogy káros anyagokat bontsanak le a talajban, vagy hogy jobban viseljék a helyszűkét az ültetvényeken.

A nyárfával végzett kutatások vannak a leginkább előrehaladott állapotban - számolt be egy szakmai tanácskozáson Thomas Teichmann, a Göttingeni Egyetem munkatársa, és elmondta, hogy a gyorsan növő, géntechnikailag befolyásolható nyárfa génállományát sikerült teljes mértékben megfejteni.

Azt is kiderítették, hogy úgy nyerhetnek belőle kiváló papír-alapanyagot, ha egyesítik benne a lombos és a tűlevelű fák bizonyos tulajdonságait: a lombos fák anyagában kevesebb a lignin, a tűlevelű fák rostjai hosszabbak, s ez a két tulajdonság kombinációja az ideális a papírgyártáshoz.

A kutató hozzátette, hogy eddig két alkalommal ültettek ki génkezelt nyárfákat: egyszer a 90-es évek végén a génkezelés biztonságosságát vizsgálták, egyszer pedig nemrég, azzal a céllal, hogy egy környezetszennyezés miatt magas réztartalmú talajban a génkezelt fák lebontsák a rezet.

Teichmann azonban hangsúlyozta: egyelőre a géntechnikai beavatkozások nem mindig érik el a kitűzött célt, és még nem ismert, milyen hatásai lesznek annak, ha a génkezelt növények pollenjei elterjednek.

Jövőre még nem jön a génmanipulált kukorica

Génmanipulált kukoricafajtákat minden valószínűség szerint még jövőre nem lehet termeszteni Magyarországon - jelentette ki Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának albizottsági ülésén. A főosztályvezető-helyettes közölte, hogy az EU-ban engedélyezett 17 féle génmanipulált vetőmag-fajta használatára Magyarország januárban moratóriumot hirdetett, ám ezt az Európai Bizottság elutasította.

Ugyanakkor a tiltás feloldásához az EB elutasítását a tagországoknak is jóvá kellene hagyniuk, amely a kukorica jövő tavaszi vetéséig az EU bürokratikus ügymenetét ismerve minden bizonnyal nem történik meg - tette hozzá Rodics Katalin.


(MTI)