A 2007-2013-as EU-költségvetés körül kialakult patthelyzet feloldását célzó új tervezetben Lengyelország számára mintegy 1,2 milliárd euró, Csehország számára 200 millió, Észtország számára 48 millió, Lettország számára pedig 82 millió euró többlet támogatás szerepel a december 5-i javaslatokhoz képest.

A felülvizsgált brit javaslat ezenkívül külön támogatást ajánl fel Szlovákiának és Litvániának nukleáris erőműveik leszereléséhez. Spanyolország számára pedig a múlt heti javaslathoz képest félmilliárd euróval több támogatást kínál. Vidékfejlesztés címén több pénzhez jutna Finnország, Írország, Portugália, Svédország és Ausztria - derül ki a Jack Straw brit külügyminiszter közleményéből.

A brit javaslat sem általánosságban, sem részleteiben nem megfelelő, nem tükrözi teljes mértékben a magyar érdekeket - tolmácsolta a miniszterelnök szavait a zárt ülésről néhány perce kijövő Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter újságírók előtt.

Az Országgyűlés elnöke vezetésével zajlott konzultációs ülésen a miniszterelnök és Baráth Etele mellett részt vett a pénzügyminiszter, a külügyminiszter, a parlament alelnökei, a frakcióvezetők, valamint az érintett bizottságok elnökei.

Az ülésen a miniszterelnök kifejtette: a javaslat semmit nem mozdul el a brit visszatérítés kérdésében, a szövegezés pontatlan, a Magyarországról szóló részben egészen más összegek szerepelnek, mint amit a britek a nap folyamán a sajtó számára közzétettek.

Baráth Etele elmondta: Magyarország azt kérte, hogy 115 euró/fő/év legyen a közép-magyarországi régió támogatása, ami szerepel is az anyagban, ugyanakkor megjelent egy 140 millió eurós tétel a híradásokban, ami jelentősen eltér a Közép-Magyarországra vonatkozó összegtől.

Az európai ügyek minisztere szerint alapvető magyar cél, hogy Magyarország a 2004 és 2006 közötti időszakban kapott támogatási összeg háromszorosát kapja, nettó pozíciója pedig jobb legyen a jelenleginél. Az is kiemelten fontos, hogy a strukturális és kohéziós alapokból járó összegek tekintetében Magyarország dobogós helyen szerepeljen. "Mindenféleképpen szükség van EU-költségvetésre, de a jelenlegi javaslat annak jó, aki nem akar megállapodni. (...) Ha nincs költségvetés, marad a brit visszatérítés. (...) Az ajtót nem csapjuk be, mi tárgyalni megyünk, célunk, hogy lehetőleg most legyen költségvetés" - idézte a miniszterelnököt az európai ügyekért felelős miniszter.

Gyurcsány Ferenc az ülésen megjegyezte, hogy az ellenzék elmúlt napokban hangoztatott véleménye nem tartható. Baráth Etele szerint teljesen irreális dolog azt mondani, hogy a tagállami befizetések a nemzeti jövedelemhez viszonyított arányát 1,19 százaléka alatt nem szabad elfogadni, hiszen az előző, luxemburgi EU-elnökség javaslata is már csak 1,06 századot tartalmazott. "A reális az 1,03 és az 1,06 közé esik, de ez nem a mi döntésünktől függ" - tette hozzá Baráth Etele.

Szólt arról, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a leírtaknál jobb legyen a nagyberuházások lebonyolítási időszakára vonatkozó szabály, emellett fontos cél az uniós támogatást felhasználni a belső úthálózat, a városi közlekedés, a lakótelepek felújítására, és az is, az önkormányzati beruházások esetében a fizetendő áfa EU-forrásból is fedezhető legyen.

Pokorni Zoltán fideszes frakcióvezető-helyettes szerint is elfogadhatatlan a szerdán előterjesztett második brit költségvetési javaslat, mivel 750-770 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből.

A politikus a parlamenti ülésről kilépve újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az agrártámogatások brit átszervezési javaslatát, ami álláspontja szerint még jobban nehezítené a magyar gazdák amúgy sem rózsás helyzetét. A frakcióvezető-helyettes elfogadhatatlannak nevezte a megosztott Európa konzerválását régiekre és újakra, mert ez véleménye szerint vasfüggöny előtti helyzetet elevenítené fel.

Pokorni Zoltán azt javasolta a kormányfőnek, hogy azt a nemzeti közmegegyezést képviselje, amely kialakult az EU 2007-2013-as költségvetése ügyében. Megfogalmazása szerint ez az a ritka példa, amikor szocialista politikusok, fideszesek és liberálisok egyetértenek, ahogy a magyar nép által megválasztott európai parlamenti magyar képviselők is teszik.

Barroso EB-elnök és több nemzeti kormány elveti a britek új javaslatát

Az Európai Bizottság elnöke elégtelennek minősítette a brit kormány új javaslatát, és elutasítóan reagált több európai kormány is. "Ez a javaslat egyszerűen nem kielégítő - jelentette ki José Manuel Durao Barroso brüsszeli sajtóértekezletén. - A brit javaslat igen távol van attól, hogy eleget tegyen elvárásainknak és igényeinknek. Személy szerint csalódással tölt el (a javaslat)" - fogalmazott az EB elnöke. Mint hozzátette, ha a csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozón nem sikerül tető alá hozni a költségvetést, az igen baljós üzenet volna, az sugallva Európa polgárainak, hogy a földrész zsákutcába jutott, és nem képes előrelépni.

A lengyel miniszterelnök nyíltan elutasította Nagy-Britannia új javaslatát az Európai Unió 2007-13. évi költségvetésére, és vétót helyezett kilátásba. "A javaslatot a jelen állapotában meg fogjuk vétózni - közölte Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök varsói sajtóértekezletén. - A javaslat semmilyen módon nem elégít ki bennünket" - hangoztatta.

Lettország nem fogja jóváhagyni a brit költségvetési javaslatot a 2007-2013 közötti időszakra, mert nem elégíti ki az ország igényeit - mondta Aigars Kalvitis, az unió egyik legszegényebb új tagállamának miniszterelnöke. "Az alapok növelése egyáltalán nem megfelelő. Álláspontunk szilárd, és fenntartjuk a jogunkat ahhoz, hogy ne támogassuk ezt a javaslatot" - mondta a sajtónak.

Elutasító hangok érkeztek Berlinből is, nem kielégítőnek minősítve a britek új tervezetét. "Ez még mindig nem olyan javaslat, amely tárgyalások alapját képezhetné" - jelentette ki egy nevének elhallgatását kérő magas beosztású német illetékes. Mint hozzátette, Berlin képviselői "kemény tárgyalásokra" készülnek csütörtöktől Brüsszelben, a kétnapos EU-csúcson, amelynek "kudarca nem zárható ki" szerinte.

A francia diplomácia vezetője szerint az új javaslat "nem nyújt alapot egy mindenki számára megfelelő egyezség létrejöttéhez". Philippe Douste-Blazy külügyminiszter úgy fogalmazott szerdán a francia szenátus előtt mondott beszédében, alig egy órával a brit javaslat ismertté válása után, hogy "a brit (visszatérítési) csekk történelmi anomália". "Nagy-Britannia még mindig nem áll készen arra, hogy igazságos részt vállaljon a pénzügyi terhekből" - mondta a francia miniszter, kifejezve egyúttal azt a reményét, hogy Londonnak "nem ez az utolsó szava".

A helyes irányba mutató lépésnek, ám egyúttal nem elégségesnek nevezte az új brit javaslatot a holland kormányfő szóvivője. Henk Bronk elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezet mindössze 850 millió euróval mérsékelné Hollandia éves nettó befizetési kötelezettségét. "Ez elégtelen (csökkentés)" - hangoztatta a szóvivő, akinek hazája az EU legnagyobb nettó befizetői közé tartozik.

Hága korábban egymilliárd eurós mérséklés szükségességét emlegette. Bronk arról nem tett említést, hogy Hága a kétnapos EU-csúcson is ragaszkodni fog-e a korábbi álláspontjához.

(forrás: MTI)

Gyurcsány Ferenc