Párizs elszigetelésére játszik Blair?
Nagy-Britannia - az unió soros elnöke - arra készül, hogy lemondjon a számára kifizetendő visszatérítés egy részéről, és ezt a változtatást állandó jelleggel elfogadja. Párizs ellenáll annak a brit követelésnek, hogy az uniós kiadások felülvizsgálata már 2008-2009-ben vezessen konkrét változtatásokhoz az unió közös agrárpolitikájában (CAP), azaz 2013 előtt. Tony Blair brit miniszterelnök a kétfrontos harc helyett maga mögé akarja állítani a volt kommunista országokat, amelyek milliárdokat vesztenének euróban a Nagy-Britannia által javasolt költségcsökkentés miatt - írja a lap.
London azt reméli, hogy a kiadási plafon növelésének az ígéretével a maga felújított javaslata mellé állíthatja a kelet-európai országokat, s csak ez után akar nyomást gyakorolni Párizsra, hogy az egyezzen bele egy a mezőgazdasági kiadások átfogó fölülvizsgálatát előíró záradék elfogadásába.
A szerdán előterjesztendő, megújított brit költségvetési javaslatban várhatóan kisebb arányú lesz a kiadások csökkentése, mint az eredeti 24 milliárd euró. Ez magával hozná, hogy nem csökkenne az unió összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,06 százalékáról 1,03 százalékára az összkiadások felső korlátja, amit a brit kormányfő eredetileg akart - írja a The Independent.
Blair szóvivője kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem fogad el megállapodást a 2007-20013-as költségvetésről, ha nem vállalnak benne kötelezettséget a kiadások általános felülvizsgálatára, beleértve az agrárkiadásokat is, és arra, hogy a változások már 2013 előtt lehetségesek.
"Ha nincs szilárd kötelezettségvállalás, akkor nincs megállapodás" - mondta a szóvivő. Brüsszeli diplomaták szerint egy újabb brit-francia erőpróba leginkább azzal a veszéllyel járhat, hogy kudarcba fullad miatta a csütörtöki-pénteki csúcstalálkozó, ami még mélyebb válságba taszítaná Európát az alkotmány elutasítása után.
Óvatos optimizmus is tapasztalható azonban Brüsszelben. Arra számítanak, hogy a megújított brit javaslatban a kiadási plafont felemelik a GNI 1,04 százalékára, s ebből akár 8 milliárd euróval is növekedhet az új tagok regionális fejlesztésére szánható pénzt. A múlt heti javaslatában Nagy-Britannia a költségvetés főösszegét 847 milliárd euróra korlátozta volna, szemben az előző uniós elnök Luxemburg 872 milliárdos javaslatával, és az Európai Bizottság 994 milliárdos óhajával. Lars Danielsson, a svéd kabinet titkára 50-50 százalékos esélyt adott a sikerre és a kudarcra.
(MTI)